Nem kell megijedni, több tagország kimondottan örül az újdonságnak – hiszen a feketegazdaság beszámításával máris fényesebb a bizonyítvány – ez nagyon jól jöhet, amikor a költségvetési hiányt igyekszik letornázni az EU által megkövetelt három százalék alá. Az olaszok például már eddig is beleszámolták az árnyékgazdaság egy részét a GDP-be, de most még tovább mennek. Az eredmény nem marad el: az Eurostat szerint a kábítószer, a szex, az alkohol és a cigaretta illegális kereskedelmének hozzáadása két százalékkal megnövelheti Olaszország bruttó hazai termékét.
„A GDP nem az erkölcsösség mutatója” – érvelt az Eurostat szóvivője. Az unió statisztikai hivatala azért javasolta a módosítást, hogy a tagországok gazdasági teljesítménye könnyebben összehasonlítható legyen, és jobban tükrözze a valóságot. Merthogy hiába illegális egy tevékenység, ettől még busás hasznot termelhet. Több tagállam – Olaszország, Spanyolország, Belgium, Nagy-Britannia – rábólintott a változtatásra; a britek gyorsan kiszámolták, hogy a prostitúció és a drogbiznisz évente legalább tízmilliárd fonttal (3700 milliárd forinttal) megdobja a gazdasági egyenleget. A magyar GDP-t már évek óta hizlalja a szex- és a kábítószer-kereskedelem (lásd a keretes anyagot).
Ám tiltakozáshullámot is kiváltott az uniós kezdeményezés gazdasági és erkölcsi okokból egyaránt. Franciaország statisztikai hivatala határozottan visszautasította az új számítási metódus bevezetését, mondván, hogy sem a drogkereskedelem, sem a prostitúció nem kölcsönös megállapodáson alapuló, szabad tranzakció (amint erre az EU-szabályozás hivatkozik). Najat Vallaud-Belkacem, a női jogok francia minisztere levélben protestált az Európai Bizottságnál.
Cinikus próbálkozás az euróövezet adósságválságának leküzdésére: így kommentálta a „bruttó bűnözési termék” beszámítását a növekedési adatokba Eric Vernier, az IRIS francia kutatóintézet szakértője. Mint az AFP hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott, az új statisztikai módszerrel érdekes módon akkor hozakodnak elő, amikor minden kormány költségvetési gondokkal küzd. Claus Vistesen közgazdász azt fejtegette a The Wall Street Journal hasábjain, hogy nehéz megtalálni az egyensúlyt a minél több információ felhasználása és a pontosság között, szerinte mindenesetre a feketegazdaság befogadása pontatlanná teszi a GDP-adatokat. Nem is olyan könnyű amúgy felmérni az „árnyékban” keletkező jövedelmeket. A hollandok például azzal kalkuláltak, hogy Amszterdam vöröslámpás negyedében, a kirakatban álló prostituáltak naponta átlagosan három ügyfelet fogadnak. A call girlök viszont, mivel a helyszínre kell utazniuk, esténként valószínűleg csak egy klienst tudnak vállalni. Az évek alatt összegyűlt holland tapasztalatokra építette módszertanát a brit statisztikai hivatal is. Nem úgy a spanyol kollégák, akik próbáltak első kézből információkat szerezni. A bordélyházakat összefogó országos szövetségtől kértek adatokat, és minden részlet érdekelte őket: hány alkalmazottal működhet nyereségesen egy bordélyház, mennyit kérnek a lányok, és naponta hány vendég érkezik hozzájuk. A precizitás és a szemérmesség sajnos nem fér meg egymással.
Így csinálják Magyarországon
Az „illegális tevékenységek beemelése a nemzeti számlákba” címszó alatt ezt írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja: „A kábítószer-kereskedelem becsléséhez a stabil fogyasztási keresletből indultunk ki. A fogyasztás becsléséhez az egyes drogfajták fogyasztóinak számát, az évi fogyasztás mennyiségét és az átlagárakat használtuk.
A főbb felhasznált adatforrások orvosi, igazságügyi jelentések, rendőrségi vizsgálatok eredményei, az adóhivatal és a Vám- és Pénzügyőrség adatai voltak. A prostitúció becslése hasonló módon történt.
Először a fogyasztók számát, a fogyasztói alkalmak számát és az átlagárakat felhasználva megbecsültük a keresletet, azaz a fogyasztás nagyságát. A kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás becsléséhez használt adatforrásokat használtunk ebben az esetben is, kiegészítve két speciális adatforrással: a prostituáltak érdekvédelmi szervezeteinek jelentéseivel és az úgynevezett oknyomozó riportokban található információkkal. (...) Az illegális tevékenység becsült értéke összességében a GDP mintegy egy százaléka.”
