galéria megtekintése

Bevethető maradt a gázfegyver

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 03. számában
jelent meg.


Poór Csaba
Népszabadság

Politikai és gazdasági okok egyaránt szerepet játszhattak a Déli áramlat gázvezeték tervét leállító moszkvai döntésben. Elképzelhető, hogy az alternatívaként Törökország felé épülő csőrendszer állomásai végül azon országokban lesznek, amelyekbe eredetileg is tervezték azokat.

Oroszország és a Nyugat szembenállásának folytatódását, sőt súlyosbodását vetíti előre a Déli áramlat gázvezeték tervét lefújó moszkvai döntés. Az orosz elnök hétfői, törökországi bejelentését egyes elemzők úgy értékelik, hogy Vlagyimir Putyin gázháborút hirdetett Európa ellen, mások – így a The New York Times kommentárja – szerint viszont ez a lépés valójában a Kreml diplomáciai fiaskóját jelenti. A határozat, amelyet Putyin az Európai Unió szerinte „nem konstruktív álláspontjával” indokolt, egyszersmind azt is jelzi: Moszkva tovább dacol az ukrán válságban játszott szerepe miatt ellene elrendelt nyugati szankciókkal. S a Déli áramlatért sem hajlandó engedményekre.

A Déli áramlathoz készült csövek. Átirányítás a föld alatt és felett
A Déli áramlathoz készült csövek. Átirányítás a föld alatt és felett
Szergej Karpuhin / Reuters

Az biztos, hogy a döntéssel Törökország nyerte a legtöbbet. Nemcsak hat százalékkal olcsóbban (annyiért, amennyiért Németország) kapja 2015-től a földgázt Moszkvától, hanem a nemzetközi szerepe is felértékelődik. Hiszen az új elképzelések szerint évi mintegy ötvenmilliárd köbméternyi orosz földgázt a török–görög határra tervezett elosztóközpontból szállítanának tovább. Ugyanakkor megerősödnek Kijev pozíciói is – ami a moszkvai értékelések szerint a Déli áramlat ügyében képviselt uniós politika fő célja volt.

 

Az Európába irányuló orosz gázszállítások egy részének továbbra is a területén keresztül kell haladnia, így Ukrajna keményebb feltételeket támaszthat a Gazprom orosz gázipari óriással szemben. Igaz, ez az oroszoknak is meghagyja azt a lehetőséget, hogy szükség esetén – Kijevre mutogatva – bevessék Európa ellen a „gázfegyvert”.

– Ez a megoldás állandósíthatja az ukrajnai tranzittal kapcsolatos kockázatokat – vélekedett a Népszabadságnak nyilatkozva Valerij Nyesztyerov, a Sberbank Investment Research, az állami többségű orosz pénzintézet, a Szberbank piacelemző részlegének energetikai szakértője. Szerinte „a projekt szabotálásával”, az ukrán válság miatt megkeményített álláspontjával az EU kényszerítette ki a moszkvai döntést, és ezzel stratégiai hibát követett el, mert a Déli áramlat elsősorban az uniónak lett volna hasznos. Arra már a Kommerszant moszkvai napilap hívta fel a figyelmet, hogy Ausztria, Magyarország és Szlovákia a Balti-tengeren keresztül Németországba vezető Északi áramlat vezetéken keresztül is gázhoz juthat, ám Szerbia, a kisebb nyugat-balkáni államok és Olaszország ellátása továbbra is az ukrajnai tranzittól függ.

Nyeszterov mégsem tekinti végleg lezártnak az ügyet. – Még van esély konstruktív tárgyalásokra Brüsszel és a Gazprom között, hiszen egyelőre csak stratégiai döntésről hallottunk, konkrét szerződések még nem születtek – mondta. Szerinte a Gazprom nem fog sietni az új útvonalra tervezett vezeték építésével. Így megmarad az esély a módosítására, miközben enyhül a gázcseppfolyósító üzemeket és Kína felé ugyancsak vezetékeket is építő cégre nehezedő pénzügyi nyomás is.

Egy másik elemző, Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis pennsylvaniai székhelyű tanácsadócég vezérigazgatója szerint éppen ez utóbbi tényező lehet a Déli áramlat leállításának fő oka. Az olajhoz kötött gázárak csökkenése és az eladások visszaesése az idén veszteségessé tehetik a Gazpromot, a vezetékterv lefújása viszont a következő években visszafoghatja ezt a folyamatot – hangoztatta a Reutersnek. A hírügynökség emlékeztet rá, hogy orosz gázóriás az európai fogyasztás mintegy harmadát biztosítja, és bevételeinek 80 százaléka származik ezekből az eladásokból.

Hosszú távon ugyanakkor akár a saját javára is fordíthatja a gázárak csökkenését a Gazprom – véli Valerij Nyeszterov. Az orosz földgáz olcsóbb lesz, mint például a helyettesítésére szánt azerbajdzsáni vagy az amerikai palagáz, az európai piacon pedig a most még visszaeső kereslet az előrejelzések szerint növekedni fog – magyarázta lapunknak a szakértő. A moszkvai energetikai szakértő valószínűnek tartja, hogy a most Törökország felé irányított gázvezeték – más útvonalon – mégis gyakorlatilag a Déli áramlat változatává válik, vagyis az állomásai végül azon országokban lesznek, ahova eredetileg is tervezték őket.

„Taktikai lépés Putyin részéről”

SZANYI TIBOR, az MSZP európai parlamenti képviselője: Orbán Viktor irgalmatlan pofont kapott, Putyin szavai azt jelentik, hogy a magyar miniszterelnök projektje gyakorlatilag elbukott.

EGYÜTT: Az Orbán-kormány tervezze újra a magyar energiastratégiát, kül- és gazdaságpolitikájában forduljon Európa felé.

SZÉL BERNADETT, az LMP társelnöke: Bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány rossz lóra tett az érdekvezérelt külpolitikával.

SZERGEJ SATYIROV, az orosz Szövetségi Tanács gazdasági bizottságának alelnöke: Ha akadályozzák az egyik helyen, miért ne fektetnénk le másutt a vezetéket. Ez ésszerű harc a piacokért.

MARTIN DIMITROV, a bolgár parlament energetikai bizottságának alelnöke: A döntés taktikai lépés Putyin részéről. Semmi esetre sem mond le a Déli áramlatról.

EURÓPAI BIZOTTSÁG: Nincs olyan jogi mechanizmus, amire alapozva Bulgária kártérítést követelhetne a Déli áramlat meghiúsulása miatt elveszített tranzitdíjakért.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.