Politikai és gazdasági okok egyaránt szerepet játszhattak a Déli áramlat gázvezeték tervét leállító moszkvai döntésben. Elképzelhető, hogy az alternatívaként Törökország felé épülő csőrendszer állomásai végül azon országokban lesznek, amelyekbe eredetileg is tervezték azokat.
Oroszország és a Nyugat szembenállásának folytatódását, sőt súlyosbodását vetíti előre a Déli áramlat gázvezeték tervét lefújó moszkvai döntés. Az orosz elnök hétfői, törökországi bejelentését egyes elemzők úgy értékelik, hogy Vlagyimir Putyin gázháborút hirdetett Európa ellen, mások – így a The New York Times kommentárja – szerint viszont ez a lépés valójában a Kreml diplomáciai fiaskóját jelenti. A határozat, amelyet Putyin az Európai Unió szerinte „nem konstruktív álláspontjával” indokolt, egyszersmind azt is jelzi: Moszkva tovább dacol az ukrán válságban játszott szerepe miatt ellene elrendelt nyugati szankciókkal. S a Déli áramlatért sem hajlandó engedményekre.
A Déli áramlathoz készült csövek. Átirányítás a föld alatt és felett Szergej Karpuhin / Reuters |
Az biztos, hogy a döntéssel Törökország nyerte a legtöbbet. Nemcsak hat százalékkal olcsóbban (annyiért, amennyiért Németország) kapja 2015-től a földgázt Moszkvától, hanem a nemzetközi szerepe is felértékelődik. Hiszen az új elképzelések szerint évi mintegy ötvenmilliárd köbméternyi orosz földgázt a török–görög határra tervezett elosztóközpontból szállítanának tovább. Ugyanakkor megerősödnek Kijev pozíciói is – ami a moszkvai értékelések szerint a Déli áramlat ügyében képviselt uniós politika fő célja volt.