A Ziarul financiar kiszámolta, miközben az országhatárokon belül ezer lakosra 9,3 újszülött jut, addig a külhoni románok körében a születések aránya 12,5 ezrelék, vagyis harmadával nagyobb. Kiss Tamás szerint érthető, hiszen a külföldön munkát vállalók vagy letelepedők többsége fiatal. Úgy becsülte, a termékeny korú román nők mintegy ötöde külföldön tartózkodik. Kiemelte, hogy más román statisztikákkal ellentétben ez az adat megbízható. – A szülő nem tehet egyebet, mint hogy regisztráltatja a román hatóságoknál a külföldön született gyermekét, hacsak nem akarja, hogy „hontalan” legyen – magyarázta a demográfus.
A gazdasági-pénzügyi válság kitörésekor többen azt jósolták, hogy az elvándorlási hullám megfordul, a munkahelyek megszűnésével a román vendégmunkások hazatérnek. Ehhez képest 2015-ben csaknem 185 ezren hagyták el Romániát, 15 százalékkal többen, mint 2014-ben.
Újdonság, hogy a 2007-es EU-csatlakozás után külföldön szerencsét próbált, ma 30-as, 40-es szülők magukhoz veszik a korábban nagyszülőkre vagy rokonokra otthon hagyott gyerekeiket. Ezzel magyarázható, hogy az utóbbi években minden hetedik kitelepedett román állampolgár 15 év alatti volt. A Román Akadémia Demográfiai Kutató Intézete szerint a jelenlegi tendenciák mellett 2050-re az ország lakossága 14,5 millióra csökken.
Monica Roman, a Bukaresti Közgazdasági Egyetem statisztikaprofesszora szerint két lehetőség van a migráció által hagyott űr betöltésére. Ha nem fejlődik megfelelő ütemben a gazdaság – ezzel párhuzamosan lehetne szerinte a gyermekvállalást és a külföldön dolgozó románok hazatérését ösztönző politikákat elfogadni –, marad a „lakosságimport” a Moldovai Köztársaságból vagy az Európai Unión kívülről. Kiss Tamás szerint viszont Moldova nem tűnik valódi megoldásnak, ugyanis az „ellenkező híresztelésekkel ellentétben” Románia vonzereje rendkívül csekély a „második román államban”. – A 2011-es népszámláláson mindössze 37 ezer olyan személyt rögzítettek, aki romániai lakhellyel rendelkezik, és a Moldovai Köztársaságban született – mutatott rá.