Azt mondta, hogy jól van,
és nem is a merénylet ténye a legrosszabb, hanem azoknak az anyáknak a sírása, akikkel közölték, hogy meghalt a gyermekük. Szörnyű és elviselhetetlen volt
– mesélte lapunknak Bejrútból a diák, aki ma elment a romokhoz, és meglepve tapasztalta, hogy rengetegen zarándokoltak oda.
„Az emberek meg vannak róla győződve, hogy az élet megy tovább” – mondta az egyébként Franciaországban élő, de szakmai gyakorlatát Bejrútban végző libanoni fiatal.
A közel-keleti országban a polgárháború vége, 1990 óta nem volt olyan súlyos merényletsorozat, mint csütörtökön, amikor először egy síita mecset előtt robbantotta fel magát egy merénylő, majd nem sokkal később egy közeli pékség előtt végzett magával egy másik elkövető. A támadást egy forgalmas dél-bejrúti vásárlónegyedben, este hatkor hajtották végre. Negyvenhárom ember életét vesztette, közel kétszáznegyvenen megsebesültek. A hatóságok a pékség közelében megtalálták egy harmadik elkövető holttestét, akinek a jelek szerint nem sikerült működésbe hoznia a testére erősített pokolgépet.
A felelősséget az Iszlám Állam vállalta magára – a dzsihadisták közleménye szerint két palesztin és egy szír férfi követte el a robbantásokat –, bár eddig független forrásból nem sikerült megerősíteni ezt az információt. A szélsőséges szunnita szervezet indoklása szerint azért robbantottak a Burdzs Baradzsne nevű bejrúti városrészben, mert itt többségében síiták, vagyis „hitetlenek” laknak, noha számos palesztin és szíriai menekült ide az elmúlt években.
Fontosabb azonban, hogy ez a negyed a szíriai kormány oldalán – és az IS ellen – harcoló Hezbollah egyik fellegvára. A libanoni síita szervezet – amelyet az Egyesült Államok és Izrael terrorista csoportként tart számon – Irán és Oroszország mellett jó ideje támogatja – a The New York Times szerint több ezer katonával – Bassár el-Aszad szíriai elnököt a négy éve tartó polgárháborúban. Az elmúlt hetekben erősítést küldtek, hogy segítsenek a kormányerőknek visszavenni az elfoglalt észak-szíriai területeket az IS-től.
Az elmúlt két évben a Hezbollah dél-bejrúti fellegvárában szunnita dzsihadisták több merényletet is elkövettek, állításuk szerint azért, mert a szervezet katonákkal támogatja Aszadot.
„Sok libanoni a szíriai szerepvállalás ellen van. Nem akarnak egy idegen háborúban részt venni, mert attól tartanak, hogy ez itt követel majd áldozatokat.
Egy olyan rezsimet sem akarnak támogatni, amely a saját embereit gyilkolja. Mások szerint azonban, ha a Hezbollah nem venne részt a szíriai harcokban, sokkal több támadást hajtottak volna végre Libanonban. Ha ők nem mentek volna oda, a dzsihadisták jöttek volna ide” – mondja Yahya.
A fiatal joghallgató, Dzsihád Abbász úgy véli, nem sokat számít, hogy a Hezbollah jelen van-e Szíriában. „Az Iszlám Állam akkor is ugyanúgy elkövetné ezeket a merényleteket, ha a Hezbollah nem lenne Szíriában. Elég csak Egyiptomra, Líbiára vagy Tunéziára gondolni” – mondja a Abbász.
Maha Jahja szerint nem valószínű, hogy a csütörtöki merénylet hatására a Hezbollah változtat Szíria-politikáján. A szervezet egyik képviselője pénteken azt nyilatkozta az AP-nek, hogy folytatják a „terroristák” elleni harcot.
„Másfél éve is volt egy súlyos robbantás,
mégsem változott semmi.
Csupán azt tartom elképzelhetőnek, hogy fokozzák a biztonsági előírásokat” – mondta a szakértő, aki attól tart, hogy a palesztin és szíriai közösség tagjain bosszulják meg a történteket.