Az uniós pénznek vagy az orosz propagandának hisz Grúzia?

Az EU-hoz fűződő viszony azonban korántsem annyira egyértelmű és társadalmilag eldöntött tény, mint ahogy az pár éve volt. Akkor még a lakosság nyolcvan százaléka támogatta lelkesen Grúzia ­EU-s és ­NATO-jövőjét. Mára ez a mutató hatvan százalék körül mozog. A grúz vezetők láthatóan egy ügyre összpontosítanak: megkapja-e Grúzia nyáron az EU-tól a vízummentes utazás lehetőségét? 2015 végén a brüsszeli illetékesek bejelentették, hogy Tbiliszi teljesítette az összes követelményt, végrehajtotta az ígért reformokat, tehát júniustól érkezhetnek kilencven napra a schengeni övezetbe a biometrikus útlevéllel ellátott grúz turisták. Csakhogy a bizottság döntése önmagában nem elég: ahhoz az állam- és kormányfőkből álló tanácsnak és az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia.

– Ha az EU valamilyen okból mégsem oldaná fel a vízumkötelezettséget, az feltehetően fordíthatna a grúzok eddigi Nyugat-barát beállítottságán – állították Tbilisziben az odautazó újságíróknak. Elsősorban az orosz propagandára panaszkodnak, illetve azokra az újonnan felbukkanó szervezetekre és politikai pártokra, amelyek a grúzok pesszimizmusára alapozzák politikájukat. (Grúzia a posztszovjet országok között is meglehetősen hátul, a 126. helyen áll a World Happiness Index mérése alapján. – A szerk.)

Az orosz propaganda – tudtuk meg – azt sugallja, hogy az EU lerombolja a hagyományos grúz társadalmai értékeket, be fogja tiltani a grúz termékek gyártását és fogyasztását. Ezenkívül kötelezővé teszi a melegházasság törvényesítését, kétségbe vonja a grúz ortodox egyház tekintélyét, és tovább rontja az orosz–grúz viszonyt. „Nektek – konzervatív, pravoszláv népnek – sokkal jobb az oroszokkal” – sugallja ez a vonal. Azt is állítják, hogy az EU-nak nincs szüksége a grúzokra, termékeikre, munkaerejükre. Ha az ­európai intézmények elutasítják a vízumkényszer feloldását, ez újabb érv lehet az oroszbarát pártoknak.

Az EU segítségével egy sor modernizációs program indult be, hamarosan a kis- és közepes vállalkozások is számíthatnak közvetlen támogatásra. Eddig főleg állami programokat segítettek, például falusi közösségi házakat építettek, amelyek egyszerre töltik be az internetkávézó és az okmányiroda szerepét. Itt igényelhetők a biometrikus útlevelek is – mondta el George Dzsasi, az Állami Migrációs Bizottság vezetője a medzsvriksevi központban. Az elhanyagolt faluból kiragyogott az új közösségi ház. Dzsasi szerint az alig ötmilliós Grúziában már egymillió állampolgárnak van korszerű útlevele. Rajtuk nem múlik az európai utazás.