Az orosz határőrség ugyanakkor azt állítja, hogy szó sincs határsértésről, a tudósítók azt a mobil egységet láthatták, amely kizárólag orosz területen működik, és akkor riasztják, amikor a határ közeléből lövöldözésekről, összecsapásokról érkeznek hírek. A moszkvai külügyminisztérium pedig azzal vádolja Kijevet, hogy a hadműveletek aktivizálásával annak a humanitárius segélynek a célba juttatását akarja megakadályozni, amelyet még kedden indítottak Moszkva mellől a hadműveletek által sújtott Kelet-Ukrajnába. Később Moszkvában a védelmi minisztérium is cáfolta, hogy orosz menetoszlop behatolt volna Ukrajna területére. Semmiféle hadoszlop nincs, amely éjjel vagy akár nappal átlépte volna a határt – nyilatkozta Igor Konasenkov vezérőrnagy, a tárca szóvivője.
A vádaskodások közepette az Interfax úgy értesült, hogy Porosenko és Vlagyimir Putyin oerosz elnök kabinwetfőnöke találkozott Szocsiban, témák széles körét vitatva meg. Borisz Luzskin és Szergej Ivanov többek között szót ejtett egy vasárnapra tervezett berlini külügyminiszteri csúcsról is, amelyen a két érintett ország tárcavezetőjén kívül részt venne Frank-Walter Steinmeier német és Laurent Fabius francia külügyminiszter is.
Péntek délelőtt még arról szóltak a jelentések, hogy az ukrán határőrség és a vámhivatal munkatársai a rosztovi területen, azaz még orosz oldalon lévő Donyeck határállomásán megkezdték a több mint 260 kamion rakományának átvizsgálását. Ám estére kiderült, hogy megfelelő dokumentáció híján mégsem láttak hozzá az ellenőrzéshez, amelybe az EBESZ képviselői is bekapcsolódnak. Az orosz és az ukrán külügyminiszter, Szergej Lavrov és Pavlo Klimkin folyamatosan egyeztet az ügyben, a Nemzetközi Vöröskereszt mielőbbi megállapodásra buzdította Ukrajnát és Oroszországot, egyszersmind jelezte, hogy az átadás-átvétel egy hétig vagy akár még tovább is eltarthat.
A kétezer tonnányi, főleg élelmiszerből és gyógyszerből álló küldeményt ukrán területen a Vöröskereszt kezeli majd, ez a szervezet gondoskodik a továbbszállításáról, majd a szétosztásáról is. A rakomány egy részét megmutatták az újságíróknak is, akik – beszámolóik szerint – csupa ártalmatlan dolgot láttak a kamionokon. Azt többen megjegyezték ugyan, hogy sok jármű csak félig van megpakolva, ám a konvoj vezetői ezt azzal magyarázták, hogy kell tartalék hely arra az esetre, ha egy teherautó lerobban.
Az olykor egymásnak is ellentmondó jelentések arra utalnak, hogy – a korábbi kijevi követeléssel ellentétben – a segélyt nem pakolják át más járművekre, az orosz teherautókon szállíthatják tovább, de a határt csak a sofőrök léphetik át, a kísérőket a Vöröskereszt emberei váltják fel. A szállítmány minden bizonnyal közvetlenül a Moszkva-barát felkelők kezén lévő területekre, a luhanszki régióba kerül. Az oroszországi Donyeck határátkelőjének ukrán oldalán ugyanis az az Izvarine van, amelyet – bár jó ideje harcolnak érte a kormányerők és a szakadárok – a lázadók ellenőriznek.
Az ukrán válságról tárgyalt Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz és Sauli Niniistö finn elnök is. A finn államfő az első európai uniós politikus, aki Oroszországba látogatott azóta, hogy Moszkva márciusban bekebelezte a Krím félszigetet. Vizitjét valószínűleg nemcsak az indokolja, hogy Helsinki – elsősorban a legnagyobb finn tejipari vállalat, a Valio – komoly veszteségeket szenved a nyugati szankciókra válaszul életbe léptetett orosz importkorlátozások miatt, hanem minden bizonnyal közvetítői feladata is van. Legalábbis erre utal, hogy Szocsiból Kijevbe utazott, ahol Porosenkóval tárgyal.
A hadijelentések szerint Kelet-Ukrajnában a kormányerők közben fokozatosan szorítják vissza a szakadárokat, pénteki közleményük arról szól, hogy bezárul a gyűrű az orosz segélykaraván célállomása, az immár csaknem két hete áram- és vízszolgáltatás nélkül élő Luhanszk körül.
Kijevben azt állítják, hogy a lázadók menekülőre fogták a dolgot, sokan közülük a Krímbe tartanak. Maguk a felkelők ezt tagadják, az viszont tény, hogy egy héten belül három vezetőjük – legutóbb katonai parancsnokuk, Igor Sztrelkov – távozott tisztéből. Ketten közülük orosz állampolgárok, és a posztjukat helybeliek vették át, ami az orosz sajtóelemzések szerint azt jelezheti, hogy a Kreml igyekszik „eltávolodni" a kelet-ukrajnai fejleményektől. De van olyan vélemény is, hogy a személycserék célja éppen Luhanszk és a másik felkelőközpont, Donyeck védelmének megerősítése.
