Falentáról a lengyel média feltételezi, hogy azért orrolt meg a kormányra, mert Donald Tusk vissza akarta fogni az olcsó orosz szén behozatalát. Ez cégének nagy veszteséget okozott volna. Pár héttel korábban a rendőrség és a korrupcióellenes ügynökség (CBA) nagy vizsgálatot kezdett Falenta cégénél, több embert letartóztattak. A cég tevékenysége szinte megbénult. Előzőleg óriási mennyiségű orosz szenet importáltak. Falenta tevékenysége veszélyeztette a lengyel szénbányák bevételeit. A Gazeta Wyborcza idéz egy rendőrségi szóvivőt, aki szerint Falenta cége a rosszabb minőségű orosz és kazah szenet lengyel eredetűként árulta. Falenta ezt tagadta, azt állította, hogy a versenytársak és a kormány áldozata. Ez elemzők szerint elég ok lehetett a nála lévő lehallgatások kiadására.
Más elemzők összefüggést látnak Falenta és orosz titkosszolgálati körök között is. A Puls Biznesu gazdasági napilap erről kérdezgette is a szénmágnást, aki az újságírót Moszkvába küldte válaszért. A lengyel média bőségesen idézi a brüsszeli European Voice cikkíróját Edward Lucast, aki a kinek kedvez elve alapján jut arra következtetésre, hogy elsősorban orosz érdek a lengyel kormány „megbüntetése" az ukrán ügyekben játszott szerepéért. Lucas, aki az Economistot Moszkvából is tudósította, úgy vélekedik, hogy a felvételek közlésével Radoslaw Sikorski külügyminiszter, és esetleg Donald Tusk kormányfő brüsszeli karrierjét is lehetetlenné tenné. Szerdán a szejm elé áll a lehallgatási botrányt illetően Donald Tusk miniszterelnök. Az ellenzék összes pártja bizalmatlansági indítványról, a kormány leváltásáról beszél.
Ennek azonban alig van esélye, mert a kétpárti koalíció kedden megállapodott, hogy tovább folytatja az ügy vizsgálatát. A koalíció vezető pártja a jobbliberális Polgári Platform (PO) és a parasztság hagyományos pártja a Lengyel Néppárt (PSL) nem enged a jobb- és baloldalról jövő nyomásnak. Annál is kevésbé, mert a legújabb közvélemény-kutatás szerint, ha most rendeznének választást, azt a jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság Párt (PiS) nyerné 31 százalékkal, s a PO csak a második helyen lenne 24 százalékkal. A botrány fő nyertese az Új jobboldal nevű euroszkeptikus nacionalista, antiliberális botránypárt lenne – 10 százalékkal. A középbaloldal (SLD) nyolc százalékot, a PSL öt százalékot kapna. A TNS Polska arról is érdeklődött, akarnak-e idő előtti választást a lengyelek? Ötvenegy százalék igennel, harminchat százalék nemmel válaszolt, 13 százaléknak nem volt álláspontja az ügyet illetően.
A kormány a jelek szerint tartja magát álláspontjához, és nem kíván engedni a külső nyomásnak. A koalíciós képviselők tanácskozása után elhangzott, hogy Tusk nem jelent be egyetlen leváltást sem, de „nagyon egyértelmű" lesz szerda délután. Ez úgy is értelmezhető, hogy kész nyilvánosan korrigálni a szabadszájú miniszterei által okozott külpolitikai károkat, s esetleg még Orbán Viktornál is exkuzálja magát az Orlen szénhidrogén cég vezérének kijelentései miatt. (Elsősorban Sikorski külügyminiszternek az amerikai-lengyel szövetség értéktelenségéről mondott szavai keltettek vihart Lengyelországban.)
A miniszterelnök többször is kijelentette a nyilvánosság előtt, hogy a szalonképtelen és meggondolatlan fecsegés miatt nem váltja le minisztereit, de a PO frakcióülésén állítólag azt is mondta, hogy „levonja velük szemben a konzekvenciákat". Ezelőtt azonban a lehallgatás és a kiszivárogtatás kérdését kell feltárni. A lengyel kormánypolitikusok egy szólamban hangoztatják, hogy a botrány a kormányzás megbénítását szolgáló ellenséges diverzió, ami ellen fel kell lépni.
A főszerkesztő mindent átadott
Mintha enyhülne a nyomás a szövegeket és felvételeket közlő hetilappal szemben. Sylwester Latkowski, a Wprost főszerkesztője kedden megjelent a varsó ügyészségben, ahol – állította – csupán tanúként hallgatták ki. A főszerkesztő azt mondta, átadott valamennyi, a Wprosthoz eljuttatott, a politikusok és üzletemberek bizalmas beszélgetéseit tartalmazó felvételt. Az ügyészség szerint tovább folyik a nyomozás Latkowski ügyében bűnszervezetben való részvétel gyanújával. A főszerkesztő ismét hangoztatta: nem kellett kiadnia szerkesztősége bizalmas forrásait, eleget tett az újságírói etikának. Tekintélyes jogászok szerint ez esetben az államérdek felülírja az újságírói etikai kódexet. Latkowskit ünnepli az ellenzék és a liberális sajtó, miközben a kormánykörökből azzal gyanúsítják, hogy az oroszokkal működik együtt.
