Az ESI szerint a magyar miniszterelnök nevével fémjelzett menekültpolitika eleve kudarcra van ítélve, mert szembefordítaná Görögországot uniós partnereivel, destabilizálná a Nyugat-Balkánt, és kifejezetten ösztönözné az embercsempészetet. A török–görög visszafogadási egyezmény végrehajtására épülő javaslat ezzel szemben tartós megoldást kínálna a válságra, egyben jelezné a háború elől menekülőknek, hogy nem érdemes az életüket kockáztatva elindulniuk Európába.
– Ha a tervünk megvalósulna, az égei-tengeri útvonal valóban lezárulna a menedékkérők előtt – nyilatkozta lapunknak Knaus. A görög partokra érkezett migránsokat a hatóságok visszaküldenék Törökországba, ahol a menedékkérelmeiket elbírálnák. Ennek feltétele, hogy az eurázsiai államot az EU biztonságos harmadik országnak minősítse. Az unió jelentős pénzügyi segítséget nyújtana Ankarának a menekültek fogadásához és ellátásához, az ígért 3 milliárd euró ennek csak az első részlete lehet. Másrészt a tagállamok önként vállalnák, hogy évente több százezer, 2015 decembere előtt regisztrált menekültet fogadnak be a törökországi menekülttáborokból.
– Ezzel rábírhatnánk Törökországot, hogy ideiglenes adjon otthont a Görögországból visszafordított embereknek, az európai közvéleményt pedig megnyugtatná, hogy tudjuk, kit engedünk be – érvelt az ESI elnöke. Szerinte, ha Ankara végrehajtja a kétoldalú toloncegyezményt és siet megfelelni a biztonságos harmadik országra vonatkozó feltételeknek, Brüsszel felgyorsíthatja a döntést a törökök EU-n belüli vízummentességéről.
Kurucosodik a labanc
Ausztria átveszi az autokrata Orbán Viktor stratégiáját, aki le szeretné zárni Közép-Európát a Balkánig – írta kommentárjában a bécsi Der Standard. Elsősorban Sebastian Kurz külügyminiszter követi a magyar kormányfő koncepcióját – írta a Putyin és Orbán készséges segítői című írásában a szerző, Hans Rauscher. Szerinte azonban görög-macedón határ lezárása esetén a Törökországgal kötött visszafogadási szerződés hiányában továbbra is érkeznének a menekültek a görög szigetekre, így Görögország elbukna. Így az osztrák kereszténydemokraták különutas politikájukkal az Európa-ellenes Orbán és Putyin kezére játszanak. (MTI)
– A tagállamok hogyan lennének képesek dönteni évi több százezer, törökországi táborban élő, védelemre szoruló személy befogadásáról? – tettük fel a kérdést. Knaus szerint a rosszul kidolgozott és a tagállamokra rákényszerített kvótarendszer nem működőképes: nagyvonalúságot senkire sem lehet Brüsszelből ráerőltetni. A kvótarendszer helyett önkéntes programra van szükség, így a magyar vagy a lengyel kormány nyugodt szívvel mondhatná: befogadunk Törökországban tartózkodó menedékkérőket, mert mi határozhatjuk meg, hogy hányat és kiket.
A szakértő helyteleníti ugyan a vallási és egyéb alapú diszkriminációt, de ha Magyarország vagy Szlovákia úgy döntene, hogy csak keresztény szíreket fogad be, ám legyen, már azzal is segítenének pár ezer bajba jutott emberen. A nagy tagállamok, mint például Németország, akár napi ezer menedékkérő áttelepítését is vállalhatják. Knaus hangsúlyozta: a Samsom-projekt ötlete nem áll messze Angela Merkel német kancellár elképzeléseitől sem.
Névjegy
Gerald Knaus
Bécsben született szociológus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés kutatóintézet elnök-alapítója. Oxfordban, Brüsszelben és Bolognában végezte a tanulmányait. Az 1990-es években közgazdaságtant oktatott egy ukrajnai egyetemen, majd Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában dolgozott nemzetközi, illetve nem-kormányzati szervezetekben. 2001–2004 között az ENSZ koszovói missziójának egyik elemző részlegét vezette. Számos tanulmányt írt és két tucat dokumentumfilmet készített Délkelet-Európáról.
