Az Európai Unió szankcióinak enyhítését hozta Belarusznak, hogy a hétvégén atrocitások nélkül zajlott le az elnökválasztás. A sorrendben ötödik alkalommal győztes államfő, Alekszandr Lukasenko várhatóan folytatja pávatáncát Moszkva és az EU között.
Hússzor annyi, több mint 83 százaléknyi szavazatot kapott Belaruszban a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő államfő, Alekszandr Lukasenko, mint a négy közül a legsikeresebb, nem egészen négy és fél százalékot elért vetélytársa, a Mondd az igazat civil mozgalom képviselője, Tatyjana Korotkevics. Lukasenko immár ötödször nyert a voksoláson, amelynek igazi tétje nem a kockázat nélkül borítékolható eredmény volt, hanem az, hogy követi-e hatósági fellépés a szavazást.
 |
| Lukasenko fellélegezhet - még ha nem is a választási eredmények miatt kellett izgulnia Vasily Fedosenko / Reuters |
Miután a legutóbbi elnökválasztást kísérő tiltakozások 2010 decemberében rendőrterrorhoz és ellenzéki politikusok bebörtönzéséhez vezetett, Brüsszel egyebek közt ettől tette függővé a belorusz vezetők és vállalatok ellen választási visszaélések, valamint az emberi jogi helyzet miatt még 2004-ben életbe léptetett büntető intézkedések enyhítését.
Noha az EBESZ megfigyelői szerint a mostani elnökválasztás sem felelt meg a demokratikus szabványoknak, Harlem Desir a francia külügyminisztérium európai ügykért felelős államtitkára hétfőn, az EU luxembourgi külügyminiszteri értekezletén újságíróknak bejelentette: négy hónapra felfüggesztik a többi között Lukasenkót is beutazási tilalommal sújtó szankciókat, de bármikor felülvizsgálhatják a döntést, és a fegyverembargó érvényben marad. Miután augusztus végén, hosszas halogatást követően szabadon engedtek hat bebörtönzött ellenzékit, az enyhítést szorgalmazza több uniós tagállam, köztük Magyarország. A brüsszeli döntéshozók egy része is úgy véli, Lukasenko engedményére reagálnia kell az EU-nak.
