Az elmúlt időszakban megvalósult lakossági energiahatékonysági beruházások költségeit - így a panelprogramét is - a kiotói egyezmény révén rendelkezésre álló, fel nem használt szén-dioxid-kvóták biztosították. Ezek az Otthon melege program keretében lezajlott beruházások azonban korábban sem érintettek uniós forrást, mint ahogyan a nemrégiben lezárult mosógépcsere-program sem - írta a lap.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. megdöbbenéssel fogadta a Miniszterelnökség azon nyilatkozatát, mely szerint az "Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását" - közölte a hírre a szakcég. A 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban nemcsak lehetővé vált az uniós forrású lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása, hanem a 2014 évi országszintű ajánlásában a bizottság kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar háztartások energiaigénye jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek esetében lenne lehetőség. A bizottság ajánlásában arra biztatta Magyarországot, hogy „tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében, különösen a lakóépületek tekintetében".
A magyar kormány által 2014 novemberében javasolt és Brüsszelnek elfogadásra átadott operatív programok (KEHOP és GINOP) tartalmazzák és elhatárolják a lakossági vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokat. Ezeket a bizottság tudomásul vette és elfogadta. A MEHI felveti a kérdést: hogyan tudta volna a kormány elfogadásra benyújtani és Brüsszel elfogadni a lakossági energiahatékonysági beruházásokra fordítandó forrásokat, ha ez ellentétes az unió irányelveivel?
Az eddig meghirdetett lakossági energiahatékonysági pályázatok valóban hazai forrásokból valósultak meg, mivel az uniós forrásokra alapuló lakossági energiahatékonysági beruházási program szabályozási és megvalósítási keretei még nem kerültek kialakításra. A szén-dioxid-kvótaértékesítésből származó hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb uniós keretből „jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat: a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ilyen ház is megújulhat". Az NFM államtitkára 2015 augusztusában számolt be arról, hogy egy kombinált vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokra alapuló lakossági program kidolgozása folyamatban van és egyeztetnek erről Brüsszellel.
A szakcég érthetetlennek nevezi, hogy a Miniszterelnökség miért akarja az uniós források bevonásával megvalósuló, már kidolgozás alatt álló lakossági rezsicsökkentő programok lehetőségétől megfosztani a magyar otthonokat. Nemcsak azt kockáztatják ezzel, hogy egy elhúzódó, akár egy évig is tartó operatív program-módosítást kell elindítani, ami megakasztja minden érintett KEHOP- és GINOP-program végrehajtását (azaz pályázatok kiírását). Az elmaradó beruházások miatt az épületenergetikai beruházással összefüggő áfa-befizetések, valamint a többletfoglalkoztatás nyomán létrejövő jelentős többlet közteherviselési bevételek kiesése hosszú távon százmilliárdos kiesést is eredményezhetnek a magyar költségvetésnek. Emellett nem indul be a beruházásoktól várható gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő-hatás se. Már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása több tízezer munkahelyet teremtene országos elosztásban. Ebből évi 70 milliárd forint költségvetési többlet-bevétel keletkezne, 2020-ra már évente közel százmilliárdnyi energiaköltséget takarítana meg az ország, és a földgázimport 4 százalékkal csökkenne. Az, hogy a magyar állam ettől függetlenül adott energiamegtakarítást vállalt az EU felé, a MEHI szerint lehetetlen helyzetbe hozza a magyar családokat. Uniós kötelezettség az is, hogy 2015. szeptember 26. után elvileg már csak zárt égésterű, a szénmonoxid-mérgezés veszélyét kizáró, ám a korábbiaknál költségesebb kondenzációs kazánok kerülhetnek forgalomba. Ha ehhez nem párosul hathatós állami támogatási, akkor a magyar otthonokban az elavult fűtőkészülékek cseréje kritikus mértékben visszaesik - veti fel az energiahatékonysági társaság.
