Az EU-tól búcsúznak, de katonát bőven adnak majd a britek
Varsóban a Brexitről és az orosz fenyegetésről is tárgyalnak.
Az Európai Uniótól elbúcsúzik ugyan, de az európai biztonság iránt elkötelezett marad Nagy-Britannia – ígérte a varsói NATO-csúcstalálkozó pénteki első napján a szigetország kormányfője. David Cameron maga is búcsúzik. Mivel az ősszel leköszön posztjáról, utoljára vesz részt NATO-csúcson, csakúgy, mint a jövő januárban távozó amerikai elnök, Barack Obama.
|
Angela Merkel német kancellár a varsói NATO-csúcson készült családi fotó után. Berlin is küld NATO-zászló alatt katonai egységeket az orosz fenyegetés miatt aggódó Lengyelországba
Jonathan Ernst / Reuters |
A Brexit beárnyékolja a kelet-európai országokat – főként a balti államokat és Lengyelországot – aggasztó orosz fenyegetésnek szentelt tanácskozást, amelyet az erre a célra átalakított nemzeti futballstadionban tartanak. Ám a résztvevőket Michael Fallon brit védelmi miniszter is igyekezett megnyugtatni. London Észtországba 500, Lengyelországba pedig 150 katonát küld – jelentette be. Ezek abba a négy zászlóaljból álló csapategységbe kapcsolódnak be, amelynek észtországi, lengyelországi, lettországi és litvániai telepítéséről szintén most Varsóban született hivatalos döntés. Az alakulatok rotációs alapon szolgálnak majd az Oroszországgal határos országokban.
Obama azt ígérte, hogy az Egyesült Államok Lengyelországban ezer katonával erősíti meg a NATO-csapatokat, amelyek többi részét Kanada és Németország fogja adni. Az USA 2017-től – váltott működési-gyakorlatozási helyszínekkel, de lengyelországi központtal – egy páncélosdandárt is Európába irányít.
Kikerül viszont az Egyesült Államok közvetlen irányítása alól az az amerikai rakétavédelmi pajzs, amelynek első elemét az idén májusban adták át Romániában, más részei Spanyolországban, Törökországban és Lengyelországban működnek majd.
Franciaország szorgalmazta, hogy a parancsnokság NATO-hatáskörbe tartozzon. Párizs nem akarta ugyanis (bár nyíltan ezt sohasem hangoztatta), hogy egy válság esetén amerikai tábornokok hozzanak Európa számára kulcsfontosságú döntéseket.
Az Európát a „lator államok" rakétatámadásától megvédeni hivatott rendszer különösen nyugtalanítja Moszkvát. Ott ugyanis úgy vélik, hogy az valójában Oroszország ellen irányul, a nyugati határ menti orosz csapatösszevonásokat pedig a NATO lépéseire tett válaszként állítják be. A vele szomszédos NATO-tagállamok – sőt a varsói csúcson vendégként jelen lévő Finnország és Svédország is – viszont Oroszország katonai aktivitását élik meg fenyegetésként. Ráadásul nemcsak a hagyományos fegyveres akcióktól tartanak, hanem a Kelet-Ukrajnában Moszkva által alkalmazott úgynevezett hibrid támadásoktól is. E veszéllyel – és több más fenyegetéssel – együtt is szembe akar szállni a NATO és az Európai Unió, amiről Varsóban közös nyilatkozatot írtak alá.
Hiszen támadás érheti a kulcsfontosságú infrastruktúrát, hackerakciókat hajthatnak végre a bankrendszer ellen, a közösségi hálókon pedig dezinformációs kampánynak tehetik ki a lakosságot – figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Magyar zászlóalj is lesz a Lándzsahegyben
Magyarország jól teljesít a védelmi költségek terén, 2014 óta 20 százalékos – a tagállamok között a negyedik legnagyobb – volt a növekedés – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Kilátásba helyezte, hogy a NATO gyors reagálású erőinek egyik előretolt irányítási egysége hazánkban lesz. A közel ötezer fős, gyorsan bevethető erő, a Lándzsahegy részeként 2018-ban egy magyar lövészszázad fog szolgálni. (MTI)
