Angolul van, mégsem értem

A svéd tapasztalatokból is merítenek az Európai Bizottságnál. Az észak-európai országban régóta tudatosan odafigyelnek arra, hogy érthető módon kommunikáljanak a polgárokkal, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban egyaránt.

– Így lehet elérni, hogy az emberek bízzanak a hatóságokban, és engedelmeskedjenek. A bizalom hiánya a teljes jogállami rendszert fenyegeti – magyarázta a Népszabadságnak a svéd nemzetiségű Ingemar Strandvik, az Európai Bizottság fordítási főigazgatóságának minőségügyi tanácsadója.

Senki sem hivatkozik ma már Svédországban arra, hogy a jogi pontosság miatt egy szöveg nem lehet világos és érthető. – Nagyon fontos, hogy a jogászok a teljes szövegalkotási folyamatban együttműködjenek a nyelvészekkel, és ne érezzék fenyegetésnek a nyelvi kontrollt. Ugyanez a célunk a brüsszeli bizottságnál is – hangsúlyozta Strandvik. Azt tapasztalta, hogy a javítások miatt szinte sosem sértődnek meg az EU-tisztségviselők, különben is, a sértődés szerinte a profizmus hiányára utal.

Nemcsak időt, hanem pénzt is meg lehet takarítani az átlátható mondatokkal: ez meggyőződése az ír és a svéd szakembernek. Mindketten az Európai Bizottság által szervezett, „Jogalkotás érthetően – A pontos fogalmazás művészete” című budapesti konferencián tartottak előadást. Előfordul, hogy azzal hárítják el a nyelvi szerkesztők segítségét: nagyon sürgős a munka, erre most nincs idő.

Ingemar Strandvik (balra) és Malachy Hargadon Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

– Ilyenkor nem gondolnak arra, mibe kerül majd, ha érthetetlen jogszabályt kell alkalmazni huszonnyolc tagállamban. Sokkal olcsóbb az elején tisztázni a dolgokat, mielőtt még a szöveget lefordítanák a többi hivatalos nyelvre –érvelt Ingemar Strandvik.

A szabatos fogalmazás lényeges része a tömörség is. Képzeljük csak el: egy bizottsági illetékes tízoldalas javaslatot ír, amelyet legalább 150 embernek kell elolvasnia. Ha ugyanezt meg tudja írni hat oldalon is, mennyivel egyszerűbb lesz mindenki élete.

– Sok mindenre figyelünk, amikor átolvassuk az angolul írt szövegeket. A nyelvtanra, a szórendre, a rosszul használt szavakra, arra, hogy ne szerepeljen túl sok rövidítés, vagy hogy ne legyen túl személytelen a stílus, például a sok szenvedő szerkezet miatt – sorolta a buktatókat Hargadon. Munka akad bőven: az Európai Bizottság hatalmas gépezetét jelenleg egy tucat angol anyanyelvű szerkesztő szolgálja ki. A kiváló stílusérzék mellett szükségük van diplomáciai érzékre is. Amikor valaki ellenkezik („de hát nekünk azt mondták, hogy ezt a kifejezést használjuk”), az ügyes szerkesztő brit lazasággal annyit válaszol: „Ha én megváltoztatnám, inkább azt írnám, hogy...”