Főleg ezekre a területekre és elsősorban a volt szovjet köztársaságokból várják az új külföldi szerződéses katonákat is. Legalábbis ezt feltételezik a szakértők, köztük Igor Korotcsenko a Nemzetvédelem című moszkvai katonai folyóirat főszerkesztője, aki úgy véli, hogy a lépés az afganisztáni fenyegetéssel állhat összefüggésben.
– A NATO elhagyja Afganisztánt, és növekszik annak a veszélye, hogy a szélsőséges iszlámot a posztszovjet térségbe „exportálják” – mondta lapunknak az elemző. Szerinte az elnöki rendelet főként az afgán határ közelében fekvő országokat, például Tádzsikisztánt érinti. Szükség lehet ugyanis arra, hogy Oroszország – a hat szovjet utódállamot, köztük Tádzsikisztánt, Kirgizisztánt és Kazahsztánt egyesítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keretében – katonai segítséget nyújtson nekik. Az ilyen feladatokhoz pedig célszerű (a francia idegenlégió mintájára) olyan, orosz parancsnokok által irányított alakulatokat létrehozni, amelyek a szélsőséges iszlamisták fenyegetésének leginkább kitett országok állampolgáraiból állnak.
Noha a mostani intézkedést a szakértők nem hozzák közvetlen összefüggésbe az ukrajnai válsággal, tavaly novemberben a populista liberális demokrata párt egyik parlamenti képviselője már előállt hasonló ötlettel. Roman Hugyakov ugyancsak „idegenlégió” létrehozását javasolta, de ő nemcsak a posztszovjet közép-ázsiai régió biztonságát erősítené, hanem a szakadár kelet-ukrajnai területeket is segítené.
 |
| Shamil Zhumatov / Reuters |
Az új szabályozás fő céljának más elemzők inkább azt látják, hogy emelkedjen a hivatásosok aránya az orosz fegyveres erőkben, és helybéliek leszerződtetésével olcsóbbá tegyék a külföldi támaszpontok működtetését. Az elképzelések ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy külföldi állampolgároktól nem lehet akár az életük kockáztatásával is járó feltétlen hűségre számítani Oroszország iránt, és kétséges, mihez kezdenének abban az orosz hadseregben, amelynek katonái számára nem ismeretlen az idegengyűlölet.
Az Oroszországi Bevándorlók Szövetségének bangladesi származású elnöke, Muhammad Amin ugyanakkor az ukrán válság elmérgesedése után, tavaly áprilisban az országban élő külföldiek – köztük volt szovjet állampolgárok „millióinak” – nevében már kérte a moszkvai hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a katonai szolgálatot az idegen állampolgárok számára. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy most valóban van esély a „külföldi orosz katonák” számának növelésére.
Egy tádzsik fiatalember például a Szabadság rádiónak azt mondta, hogy a katonaság kedvező alternatívája lehet az oroszországi munkavállalásnak. Csábító a közép-ázsiai térségben igen tisztességesnek számító, 500 dollár körüli havi fizetés és az orosz állampolgárság perspektívája is. Már csak azért is, mert Moszkva szombattól szigorít a bevándorlási szabályokon. Mint a migrációs hivatal vezetője, Konsztantyin Romodanovszkij csütörtökön bejelentette, hárommillió külföldire várhat kiutasítás, mert a megengedettnél hosszabb ideje tartózkodik Oroszországban.
