– mondta a budapesti látogatásra érkezett volt lengyel külügyminiszter.
Schetynát a magyar belpolitika arra tanította, hogy a lengyel ellenzék nem eshet a belharcok által megosztott magyar oppozíció sorsára. – Nekünk valódi alternatívát kell nyújtani a mostani hatalommal szemben. Az 1980-as évek földalatti ellenzéki mozgalmából tudom, hogy a legelkeserítőbb helyzetből is van kiút. A nézeteltéréseink ellenére a közös cél Kaczynskiék leváltása – hangoztatta a PO vezetője. A civil kezdeményezésként indult, a PiS-ellenes tömegtüntetések szervezésében is aktív Demokráciavédelmi Bizottságot (KOD) fontos partnernek tekinti. Szerinte a KOD-nak semmiképpen sem szabad párttá alakulnia, akkor elveszítené vonzerejét, nem tudna annyi embert megszólítani.
|
Grzegorz Schetyna. Önvizsgálatra lenne szükség a kelet-közép-európai társadalmakban
Koncz György / Népszabadság |
A menekültkérdés kapcsán emlékeztetett rá, hogy a PO-kormány tavaly szeptemberben elfogadta az elosztási kvótát. Tudták, ez nem lesz népszerű, de kötelességüknek gondolták az európai szolidaritást. Aztán azon vették észre magukat, hogy a kapuit először megnyitó, de aztán azokat bezáró lengyel katolikus egyház is kihátrált mögülük.
Schetyna szerint az EU külső határainak megerősítése után lehet elgondolkodni az unió területén lévő menekültek elosztásáról. Arra is választ kell találni, hogyan különböztessék meg a háborús menekülteket a gazdasági migránsoktól. Fontos, hogy az érintettek önként költözzenek egy uniós tagállamba. Lengyelországba magánszervezetek például hoztak szíriai keresztény menekülteket, de pár hónap után ők is mentek tovább Németországba – hiába kaptak lengyel földön lakást és munkát.
– Nyugaton gyakran felteszik nekem a kérdést, hogy a kelet-közép-európai társadalmak miért ilyen elutasítóak a menekültekkel szemben. A lengyel, a cseh, a szlovák és magyar társadalomnak érdemes lenne önvizsgálatot tartania, mi a keményvonalasság oka – fejtegette Schetyna, aki szerint a lengyel közvélemény a menekültügyet a terrorizmussal köti össze.
Oroszország kapcsán arról beszélt, hogy a PiS-kormány alatt biztosan nem fog ismét normális mederbe visszatérni Varsó és Moszkva viszonya. Az a magyar kormány dolga, hogy milyen közel kerül Oroszországhoz. A magyar–orosz viszonyt emlegetve a lengyelek főleg a paksi atomerőmű bővítésére kapják fel a fejüket, valamint arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2015. februári budapesti útja során megkoszorúzta az 1956-ban elesett szovjet katonák emlékművét.
A lengyel külpolitikában bekövetkezett változásokra térve Schetyna több mint sajnálatosnak nevezte, hogy a PiS felmondta a weimari háromszöget. Varsónak a visegrádi négyek együttműködése mellett fontos volt, hogy az különleges viszonyt teremtett Berlinnel és Párizzsal, kapcsolódást nyújtott az EU két meghatározó tagállamához. Lengyelország a volt külügyminiszter szemében híd Kelet- és Nyugat-Európa között, és félő, hogy e szerep most veszélybe kerül. Ha a hidat lerombolják, akkor Varsónak sokkal szűkebb mozgástere lesz ahhoz, hogy hatással legyen az európai politikára, alakítsa azt – mondta.
