galéria megtekintése

„A világ nem őrült meg”

5 komment


Pócs Balázs

Európa-szerte megkönnyebüléssel fogadták ugyan a skót népszavazás eredményét, de a legtöbb nyilatkozatból kiderül: az elszakadáspárti mozgalmak még sok fejfájást okoznak majd a kontinens vezetőinek.

Edinburgh-ban szomorkodnak, a világ többi táján inkább örülnek
Edinburgh-ban szomorkodnak, a világ többi táján inkább örülnek
Russell Cheyne / Reuters

Skócia függetlenedése kataklizma lett volna, amely dominóhatást vált ki – érvelt Karel De Gucht belga EU-biztos, akinek a szülőhazájában, Flandriában szintén erősek a nacionalisták. Úgy vélte, hogy a skótok kiválása olyan politikai földindulást provokálna, amely a Szovjetunió széteséséhez lenne mérhető.

Átmenetileg fellélegzett Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök is, aki szerint az efféle referendumok „megtorpedózzák Európa alapjait”. Azért csak átmenetileg, mert november 9-én a katalánok megtartják a függetlenségi népszavazást, annak ellenére, hogy a madridi kormány előre közölte: törvénytelennek tartja a kezdeményezést. Rajoy a Katalónia elszakadását támogatóknak is üzent, amikor arról beszélt, hogy a skótok a szegregáció és az integráció, a kockázat és a biztonság között választottak.

 

Besegített Rajoynak a német kancellár, Angela Merkel szóvivője is, aki – a skót eredményt kommentálva – sietett közölni, hogy Katalónia „jogi helyzete teljesen eltérő”. Örvendezett az egységpárti tábor győzelmének José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki a skótok „európai elkötelezettségét” emlegette. A kampány idején Barroso sem riadt vissza egy kis ijesztgetéstől, és utalt rá, hogy a különváló Skócia EU-csatlakozását a spanyol kormány valószínűleg megvétózná. Rajoy a madridi parlamentben csupán azzal figyelmeztetett: ha egy függetlenedő állam a felvételét kéri az unióba, éveket kell várnia a befogadásra.

A katalán elnök, Artur Mas nem ezt az eredményt várta
A katalán elnök, Artur Mas nem ezt az eredményt várta
Gustau Nacarino / Reuters

Franciaországban – ahol a korzikaiak, a baszkok és a bretonok szeretnének nagyobb autonómiát – Francois Hollande köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy Skócia önállóvá válása Európa széteséséhez vezetne, a szorosabb integráció évtizedei után. „Ha meggyengül az európai projekt, ez utat nyit az önzésnek, a populizmusnak és a szeparatizmusnak” – hangsúlyozta.

Pozitívan gondolkodik Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki szerint a skót modell akár megnyugtató is lehet Flandria, Dél-Tirol vagy Katalónia számára. Ha ugyanis Skócia valóban szélesebb autonómiát kap (ahogy ezt a londoni kormány a napokban megígérte), ez a forgatókönyv más európai régiókban is vonzónak tűnhet.

Elért a megkönnyebbülés az Atlanti-óceán túlpartjáig is, ahol Barack Obama amerikai elnök közleményben tudatta: „Az Egyesült Királyság a legszorosabb szövetségesünk.” Éppen e szoros kapcsolat miatt aggódtak Washingtonban, hogy Skócia kiszakadása meggyengítené a briteket. A fehér házi kommüniké diplomatikusan azt írja, hogy a különleges kapcsolatot „Nagy-Britannia és Észak-Írország valamennyi lakosával” folytatni szeretnék.

„Még egy bizonyíték arra, hogy a világ nem őrült meg teljesen” – ez már Bohuslav Sobotka cseh kormányfő értékelése. Hozzátette, hogy Európa jövője az egyesülés, és Nagy-Britannia szétesése nacionalista hullámot váltott volna ki, amely több európai országot is destabilizált volna.

Magyarországon a Jobbik sajnálkozik a skót referendum végeredménye miatt. Igaz, a parlamenti párt meggyőződése, hogy „a skót nemzet végső soron győzni fog”. Azt is leszögezi Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes közleménye, hogy a brit egységet támogatók oldalán „mindössze a Magyarországon is jól ismert pánikkeltés állt”, sőt ehhez társult „a liberális, materialista érvkészlet”.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.