A szociológus hallgató Emilia szerint a szavazás fontos, mert jelzi, mennyire elkötelezett az ország Európa mellett. - Nekünk fontos az EU, még akkor is, ha eddig a támogatások nagy részét nem sikerült lehívni. Így is sok minden épült uniós pénzből, és a következő időszakban biztosan javul majd a lehívott források aránya - vélekedett.
Florin szavaz, de ő is büntetni akarja a pártokat.
- Nekik egyedül az fáj, ha mandátumokat veszítenek, nem foglalkoztatja őket az alacsony részvétel és az ezzel járó legitimitásvesztés. Éppen ezért választottam egy független jelöltet, aki nem része a rendszernek - magyarázza. Felvetem: nem baj, ha az illető nem eléggé kompetens európai ügyekben? - Miért, melyikük az? Európában különben sem sokat adnak a román politikusokra. Nem is csoda, mert folyton azon marakodnak, hogy ki képviselje az országot Brüsszelben és a csúcstalálkozókon. A lényegről, arról, hogy mit képviseljenek, bezzeg nincs vita - válaszolja.
Romániában sokan gondolkodnak így. Civil szervezetek, közéleti személyiségek részvételével mozgalom alakult, amely a szavazás napján utcai tüntetéseket szervezett, követelve a politikai rendszer demokratikusabbá tételét, egyebek közt a pártbejegyzési és a jelöltállítási feltételek könnyítését.
– A legnagyobb szakadék ma Romániában nem a politikai táborok, nem a jobb- és a baloldal, hanem a szavazók és a képviselet nélküliek között húzódik - vélekedett Claudiu Craciun politológus, egyetemi oktató, a kormányváltáshoz vezető 2012-es tüntetések egyik vezéregyénisége. A mozgalom magját a verespataki aranybánya ellen létrejött koalíció adja. Tiltakozásuk nemcsak a romániai, hanem az európai demokráciadeficit ellen is irányul. 2010 májusában ugyanis az Európai Parlament közel 80 százalékos szavazattöbséggel elfogadta a ciántechnológiás bányászat betiltását, az Európai Bizottság azonban azóta sem volt hajlandó irányelvet, azaz a tagállamokra kötelező jogi normát alkotni a témában. A román társadalom politikailag legaktívabb rétege úgy érzi, az EU elárulta.
A mozgalom az elmúlt két hétben sok vitat generált, ennek ellenére kérdéses, hogy befolyásolta-e számottevően a részvételt. A számok arra utalnak, hogy nem igazán. Akárcsak öt éve, a választójogúk alig harmada járult az urnákhoz.
A viszonylagos érdektelenség éles ellentétben áll a harsány kampánnyal. A felfokozott hangulatot jelzi a szavazás előtti napon, a tengerparti Constantán bekövetkezett incidens: a kormányőrök éberségét kijátszva egy baloldali szimpatizáns arcul köpte a jobboldali államfőt.
Az urnazáráskor közölt exit poll felmérések szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megszerezte a szavazatok 43 százalékát, minden idők legjobb eredményét produkálva. A Nemzeti Liberális Párt a voksok 14, a Demokrata-liberális Párt 12, a Traian Basescu védnökségével nemrég alakult Népi Mozgalom Pártja 7 százalékát kapta. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6 százalékkal átlépte a bejutási küszöböt, noha a nap folyamán a magyarlakta vidékeken a részvétel várakozáson aluli volt. Lapunk értesülése szerint a Fidesz stratégiai partnere, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyében Mihai Razvan Ungureanu volt kormányfő Polgári Erő (FC) pártjának szavazatszerzését támogatta korteskedéssel és urnabiztosokkal. A maszol.ro portál hasonló információkat kapott Bihar megyéből.
