galéria megtekintése

A magyar diplomácia sportpuskákért lobbizott

Magyarország támogatta a Fehéroroszország elleni EU-szankciók részleges feloldását, és az utolsó előtti pillanatig megpróbálta kiharcolni, hogy bizonyos sportpuskák kereskedelmére ne vonatkozzon az érvényben hagyott fegyverembargó. Az ENSZ lehangolónak tartja az emberi jogok helyzetét Belaruszban.

Kicsalogatni Fehéroroszországot az orosz befolyási övezetből. Kimondatlanul is ezt a célt szolgálja a Bush amerikai exelnök által "Európa utolsó diktatúrájának" nevezett ország ellen foganatosított EU-szankciók részleges feloldása, amelyről hétfőn határoztak a tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben. A kompromisszum értelmében március 1-jétől megszűnik az Alekszandr Lukasenko elnök, valamint a rezsim 170 kedvezményezettje és három vállalata ellen érvényben lévő utazási tilalom és vagyonbefagyasztás. Hatályban maradnak ugyanakkor az újságírók és ellenzékiek elhurcolásában bűnösnek talált négy személlyel szembeni büntető intézkedések, valamint a fegyverembargó.

Nyikolaj Sztatkevics egykori ellenzéki elnökjelölt, politikai fogoly tavaly augusztusi szabadulása a börtönből. Az emberi jogi helyzet azóta sem javult
Nyikolaj Sztatkevics egykori ellenzéki elnökjelölt, politikai fogoly tavaly augusztusi szabadulása a börtönből. Az emberi jogi helyzet azóta sem javult
Yauhen Yerchak / Reuters

A szankciók részleges eltörlését kőkemény gazdasági megfontolások is indokolják: a magyar diplomácia például arról próbálta meggyőzni partnereit, hogy bizonyos típusú sportlövő puskák ne tartozzanak a most 12 hónappal meghosszabbított fegyverembargó hatálya alá. A kitartó lobbizás nem járt ugyan eredménnyel, viszont hozzájárult ahhoz, hogy — a britek, a hollandok és a svédek erős fenntartásai ellenére  — a Belarusszal szembeni megengedőbb álláspont győzedelmeskedjék a kormányközi döntéshozó fórumon.

 

Úgy tudjuk, hogy Magyarország mellett a fehérorosz gazdasághoz ezer szállal kötődő balti államok, valamint Ausztria és Finnország is a büntető intézkedések jelentős enyhítése mellett tette le a garast. A megállapodást rögzítő szöveg mindenesetre hosszan sorolja a Lukasenko rendszer teendőit az emberi jogok védelme terén.

Haraszti Miklós, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a fehéroszországi helyzetet figyelemmel kísérő jelentéstévője lapunknak azt mondta: független emberi jogi szakértőként nem helyesli, ha a geopolitikai megfontolások felülírják az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményét. Szerinte Belarusznak az ukrajnai válságban tanúsított, viszonylag független magatartása ösztönözte az EU-t a kapcsolatok javítására. Haraszti örvendetesnek tartja, hogy Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök a tavaly októberi választások előtt szabadon engedte a politikai foglyokat és nem tartóztatta le a politikai ellenfeleit, mint négy évvel korábban. De az emberi jogok lehangoló helyzete azóta nem javult az országban. Ahogyan az ENSZ által február 9-én közzétett jelentésében fogalmaz: "Az ellenzéki vezetőket, az emberi jogi aktivistákat, az újságírókat és másokat az októberi választásokat követően is zaklatják, büntetik és adminisztratív eljárásokkal molesztálják".

Haraszti Miklós
Haraszti Miklós

A magyar-belarusz közeledés okait firtató kérdésünkre Haraszti Miklós az Orbán- és a Lukasenko-rezsim közötti "ideológiai, államszervezési" szimpátiákat emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy amikor a fehérorosz elnök 2012 novemberében kinevezte az ország budapesti nagykövetét, annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarok "kijózanodtak, miután elegük lett a demokráciából és a piacgazdaságból".

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető