A lényeg, hogy fájjon Putyin embereinek
 |
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
|
Célozni kell, mégpedig személyekre. Az Oroszország elleni szankciók csak akkor hatásosak, ha a Vlagyimir Putyin elnök bizalmi köréhez tartozókat sújtják. Mivel vagyonukat nyugaton tartják, fiaik és lányaikat is ott taníttatják, azt fájdalmasan megérzik, ha nem férnek hozzá a pénzükhöz, vagy nem tudják meglátogatni gyerekeiket – erről Matthew Bryza volt amerikai külügyi helyettes államtitkár beszélt a Központ az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért (CEID) által szervezett fórumon.
Bryza beszélgetőpartnere régi ismerőse, Németh Zsolt volt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint az orosz népet nem törték meg a szankciók, Putyin népszerű, a büntetőintézkedésekből a legális kerülőutat biztosító államok (Szerbia, Belarusz) húznak hasznot. Az EU-tagállamok többsége szeretné megszüntetni a szankciókat, csak éppen nem tudják, hogyan tegyék meg azt – tette hozzá Németh. Bryza erre azzal reagált, hogy Európa ne ijedjen meg az orosz propagandától és fenyegetésektől, így például a Varsó vagy Stockholm elleni nukleáris csapásokat szimuláló hadgyakorlatoktól.
A diplomáciai karriertől egyelőre visszavonult, Isztambulban élő Bryza szerint minden amerikai elnök azt gondolja: az ő zsebében volt/van a Moszkvához fűződő kapcsolat kulcsa.
– Romantikázásnak azonban semmi értelme Oroszország kapcsán. Putyin a nyugattal szemben határozza meg az orosz külpolitikát. Csak győztes-nyertes kategóriákban gondolkodik, kizárólag az erőből ért – hangoztatta. Az energetikai kérdésekre szakosodott jogász és diplomata – aki a State Departmentben az eurázsiai térséget felügyelte – totális tévedésnek nevezte a republikánusok várható elnökjelöltje, Donald Trump „ideáját”, hogy üzletemberként szót fog érteni Putyinnal. Barack Obama újraindítási politikáját (Reset) szintén kudarcnak minősítette, ahogy a demokrata elnök republikánus elődje, George W. Bush is óriási hibát követett el, amikor – a nemzetközi terrorizmus elleni harc jegyében – az USA stratégiai partnerévé tette Oroszországot.
– Amerika Obama alatt visszavonult, az űrt betöltötték az oroszok, akiknek a NATO keleti-déli szárnyán három bázisuk is van: Kalinyingrád, a Krím és Szíria – folytatta Bryza. Bár Putyin ügyes húzásokkal ismét globális játékossá tette hazáját, az amerikai szakértő szerint Kelet-Ukrajna megszállásával, a Krím annektálásával elveszítette az egykori szovjet tagköztársaságot, Ukrajna már sosem lesz Moszkva-párti. Ráadásul a NATO és az Egyesült Államok a Baltikumtól a Kelet-Balkánig egyre több katonai egységet állomásoztat rotációs alapon.
Ami az energiaügyeket illeti, Bryza szerint a 2013-ban félretett Nabucco vezeték meg fog épülni, Türkmenisztán és Irán bekapcsolódásával már meglesz a nyereséges működéshez szükséges földgáz. A jelenlegi alacsony árak 6-7 év múlva már sehol sem lesznek, ezért azt tanácsolja a földgázimportőr országoknak: alkossanak vásárlói csoportokat, fogjanak össze. Ahogy Putyin, úgy a Gazprom is az erőből ért.
Névjegy
MATTHEW J. BRYZA 1964-ben született, a Tufts Egyetemen és Stanfordon tanult jogot és diplomáciát. 1988-ban lépett be a State Departmentbe, Varsóban és Moszkvában is dolgozott. 2005–2010 között az eurázsiai térséget felügyelő helyettes államtitkár, majd az USA azerbajdzsáni nagykövete volt. 2012 óta amerikai-török feleségével Isztambulban él, több energetikai cég igazgatótanácsának tagja.
