galéria megtekintése

A lelőtt maláj gépről csak a legfontosabbat nem tudtuk meg

6 komment

NOL

A legfontosabb kérdésre egyelőre nem ad választ a tavaly júliusban Kelet-Ukrajna felett merénylet célpontjává lett  MH17-es maláj utasszállító repülőgép katasztrófájáról kedden nyilvánosságra hozott holland jelentés. A dokumentum azt megállapítja ugyan, hogy orosz gyártmányú Buk légvédelmi rakéta pusztította el a Boeing-777-est, de a felelősöket nem nevezi meg.

Először az áldozatok hozzátartozói ismerkedhettek meg azokkal a következtetésekkel, amelyekre a Malaysia Airlines MH17-es járatszámú repülőgépének tavaly júliusi katasztrófájának körülményeit vizsgáló holland szakértők jutottak. Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing-777-es a kelet-ukrajnai szakadárok által ellenőrzött területre zuhant, miután találat érte, mégpedig a holland repülésbiztonsági hatóság (DSB) jelentése szerint egy orosz gyártmányú föld-levegő Buk rakétából.

Kirakósjáték katasztrófa után. Ami a gépből megmaradt, azt a hollandok megpróbálták összeállítani
Kirakósjáték katasztrófa után. Ami a gépből megmaradt, azt a hollandok megpróbálták összeállítani
Michael Kooren / Reuters

A kedden egy dél-hollandiai légibázis hangárjában, a részlegesen helyreállított repülőgéproncs mellett ismertetett dokumentumnak voltaképpen ez az egyetlen egyértelmű megállapítása. Igencsak elnagyolt választ ad például arra a kérdésre, hogy honnan bocsátották fel a 298 ember – főleg holland, maláj és ausztrál állampolgárok – halálát okozó rakétát (Tjibbe Joustra, a DSB elnöke azt mondta, hogy Kelet-Ukrajna 320 négyzetkilométeres területe jöhet szóba), és felelősöket sem neveztek meg a szakértők. Igaz, erre nem is volt felhatalmazásuk, ők a műszaki tényezőket tanulmányozták, a büntetőjogi vonatkozásokat holland ügyészségi eljárás keretében vizsgálják, ez utóbbi eredménye pedig csak a jövő év közepére várható.

 

Folytatódik tehát a bizonyítékok csatája, és kérdéses, hogy egyáltalán sikerül-e valaha minden kétséget kizáróan bebizonyítani, ki a felelős az MH17-es pusztulásáért. Ukrajna és a Nyugat – egyebek közt fényképek, műhold- és hangfelvételek alapján – a kelet-ukrajnai szakadárokat vádolja a repülőgép lelövésével. Egy kizárólag nyilvános forrásokból dolgozó brit újságírócsoport, a Bellingcat például a múlt héten fejezte be az ügyben végzett nyomozását, amely során rekonstruálták annak a Buk rakétaállásnak az útvonalát, amelyből a feltételezések szerint felbocsátották a gyilkos töltetet. Megállapításuk szerint a fegyver az oroszországi Kurszkból került a kelet-ukrajnai lázadókhoz. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pedig még a holland jelentés bemutatása előtt annak a meggyőződésének adott hangot, hogy hivatásos orosz katonák lőtték le a maláj gépet, hiszen „részeg szeparatisták” nem képesek a rakéta működtetésére.

Oroszországban viszont cáfolni igyekeznek a szakadárok érintettségét. Először radarfelvételek alapján arra hivatkoztak, hogy egy ukrán vadászgépről érhette találat a maláj Boeingot, most azonban már elismerik: a gyilkos fegyver valóban Buk lehetett, de nem orosz, hanem ukrán. A Szovjetuniótól ugyanis az ukrán hadsereg is örökölt ilyen légvédelmi eszközöket. A Bukokat gyártó orosz hadiipari konszern, az Almaz-Antej egy leselejtezett Boeing-777-es segítségével a földön rekonstruálta a kelet-ukrajnai katasztrófát, és szintén tegnap, de még a hollandiai sajtótájékoztató előtt ismertette a következtetéseit. Ezek szerint a támadók még a szovjet korszakban gyártott, az orosz hadseregben már nem alkalmazott rakétát használtak, ráadásul a repeszek becsapódása arra utal, hogy azt az ukrán kormányerők által ellenőrzött területről, Zaroscsenszke településről lőhették fel.

A cég vezérigazgatója, Jan Novikov azt is elmondta, hogy vizsgálati eredményeiket a hollandiai szakértői csoporttal is megosztották, de nem vették figyelembe őket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén arra panaszkodott, hogy „érthetetlen okokból” nem voltak tekintettel egy sor, az oroszok által bemutatott tényre. Mark Rutte holland miniszterelnök viszont kedden arra szólította fel Oroszországot, hogy teljes egészében működjön együtt a felelősség megállapítását célzó vizsgálattal.

A gép roncsai 15 kilométeres sugarú körben szóródtak szét
A gép roncsai 15 kilométeres sugarú körben szóródtak szét
Maxim Zmeyev / Reuters

Moszkvában azonban elfogultnak tartják a nyomozást. Egyebek között erre hivatkozva vétózták meg még júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a maláj javaslatot is, hogy alakítsanak különleges törvényszéket a bűnösök felelősségre vonására. A katasztrófában érintett más országok, Hollandia, Ausztrália, Malajzia, Ukrajna és Belgium által is támogatott indítványt várhatóan nem terjesztik újra a BT elé, hanem alternatív megoldást keresnek helyette.

Mint Ron van Dartel moszkvai holland nagykövet a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek elmondta, elképzelhető, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe utalják az ügyet, de a kezdeményező országok akár saját államközi bíróságot is létrehozhatnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.