Ám a program elfogadása óta eltelt másfél év alatt erre sem jutott idő. A stratégia amúgy inkább jelentés, annak is pontatlan.
A dokumentumból kihámozható egyetlen „stratégiai irány”, hogy a kormány nem akar foglalkozni a kérdéssel, mondván, az idősgondozás önkormányzati hatáskör. Ezt hangsúlyozta a napokban Mariana Campeanu szociális miniszter is: kizárólag a helyi közösségek képesek gondoskodni a saját tagjaikról.
Csakhogy 2011-ben az akkori kormány hiába ajánlotta a településeknek, hogy vegyék át és alakítsák idősotthonná az életképtelennek minősített kórházakat, a legtöbb polgármester elzárkózott ettől. Az intézményeket végül a szociális minisztérium vette át, így alakult ki az első, huszonöt idősotthonból álló állami hálózat – idézte fel lapunknak Cseke Attila RMDSZ-szenátor, egykori egészségügyi miniszter.
 |
Idős asszony a dél-románia Rast faluban. Ki viseli a gondját?
Bogdan Cristel / Reuters |
A munkaügyi minisztérium legfrissebb beszámolója szerint a 2860 önkormányzat által működtetett otthonban együttvéve 3734 időskorút gondoznak, azaz településenként átlagosan 1,3-at.
Az egyik pozitív példa Fogaras lehetne. A városban pontosan egy éve, 2013 márciusában adták át a korszerű idősotthont, amely azonban ma sem működik. Constantin Sorin Manduc polgármester szerint nem találni olyan céget, amely vállalná az otthon működtetését, illetve az utolsó simításokkal járó kiadásokat.
Nem tudni, miért nem fejezi be az otthont maga a város. A pénzhiány aligha lehet ok, februárban a városháza 100 ezer lejt (6,7 millió forintot) adományozott ugyanis a vár mellett épülő, aranylemezekkel borított ortodox katedrális befejezésére, amelybe húsz éve pumpálják a közpénzt.
Március 5-én a megyei tanács ugyanekkora összeget utalt ki a célra. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 65 év fölöttiek száma Romániában meghaladja a hárommilliót. A szociális minisztérium becslései szerint mindössze 400 ezren szorulnak gondozásra, civil szervezetek viszont úgy vélik, hogy a valós szám egymillió körüli. Ehhez képest a szaktárca által is fenntartással kezelt adatok szerint országszerte 131 idősotthon működik, összesen 7122 férőhellyel.
Az otthoni gondozás rendszere is gyengén fejlett. Pontos adat erről sincs, csak a kiutalt szubvenciókból lehet következtetni, hogy a nyilvántartott 228 magán- és közszolgáltató kevesebb mint hatezer embernek nyújt segítséget. A költség: 4,6 millió lej.
Összehasonlításul, az idősek nemzetközi napjára szervezett ünnepségek 1,35 millió lejbe kerültek. Ugyanakkor négy év alatt több mint 45 millió lejt fordítottak idősotthonok felújítására. Nem Fogaras tehát az egyetlen hely, ahol építkezésre jut pénz, az idősgondozói szolgáltatásokra viszont már nem.
– Épülnek otthonok, de sok épület üres, mert nincs kiszámítható támogatási rendszer. Pedig pénz volna. Tavaly ősszel a szociális tárca több mint százmillió eurót adott vissza az államkasszának. Amikor rákérdeztem, hogy mi ez az összeg, azt mondták: kigazdálkodták – magyarázta Cseke Attila. Romániában létezik úgynevezett rokkantgondozói illetmény is, ám ez jobbára csak arra jó, hogy kiegészítse az illetők amúgy nyomorúságos jövedelmét. A beteget általában a hozzátartozók, ismerősök gondozzák, ha egyáltalán gondozzák, ellenőrzés nincs.
Emiatt a rendszert sokan meglopják. Nemrég a sajtó éppen a szociális miniszter asszonyról tárta fel, hogy gondozói illetményt kap, miközben a „rokkant” férje óvodába viszi az unokát, sőt autót is vezet.
