A lebilincselő filmet egy szomorú esemény, Václav Havel néhai cseh államfő 2011 decemberi temetése ihlette. Anders és Erzsébet a tévéközvetítést nézve kezdett gondolkodni azon, hogyan lehetne a hidegháborút lezáró, az ő életüket is meghatározó 1989-es esztendőt filmre vinni.
– Olyan történetet kerestünk, amelyben a nagypolitika és a hétköznapi emberek élete véletlenül keresztezi egymást – mesélték. Végül egy 1989 augusztusi tragikus eseményt választottak. A sopronpusztai páneurópai piknik után a Magyarországra menekült keletnémetek közül sokan nekivágtak az osztrák határnak. A weimari Kurt-Werner Schulz a feleségével és a hatéves fiával is ez tette, de belefutottak egy magyar járőrbe. Lövések dördültek, Schulz halálos sebet kapott, a neje és a fia azonban elérték Ausztriát.
– Ahogy minél többet olvastam a kérdéses időszakról, egyre jobban azt éreztem: Schulz tragikus halála indította talán Németh Miklóst, az akkori miniszterelnököt, hogy kinyissa a keletnémet menekültek előtt a határt. Németh nem akart több ilyen tragédiát – mondta a Berlinben élő Rácz.
Németh Miklós és Kurt-Werner Schulz történetének feldolgozásával az 1989 alkotói akarva-akaratlanul visszahozták a rendszerváltás narratívájába az abból kimaradt-kihagyott volt kormányfőt. – Mi nem „rehabilitálni" akartuk őt. Szerintünk méltatlanul felejtették ki, de az ő történetében, ahogy a monoki parasztfiúból egy ország sorsát meghatározó kormányfő lett, mindezt a XX. század második felének magyar történelmébe helyezve, nos, ebben benne van egy „hős utazása", egy jellem fejlődése – derült ki az alkotópáros szavaiból. Ostergaard és Rácz azt hangsúlyozta: az ex-politikus őszintén gondolta, hogy szakítani akart a Kádár-rendszer gyakorlatával, a folyamatos hazudozással.
A filmesek Németh Miklóssal gyorsan közös hangot találtak, az ex-kormányfő több – eddig nem publikált – érdekességet is megosztott velük. Például azt, hogy mit talált, amikor a néhai honvédelmi miniszter, Kárpáti Ferenc megmutatta neki a föld alatti bunkert, ahonnan a NATO-val vívandó (atom)háborút irányították volna. Ostergaardéknak jóval nehezebb dolguk volt Schulz özvegyével. Gundula Schafitelt végül Rácz győzte meg azzal, hogy a férje nem hiába halt meg. Az ő tragikus sorsa nyitotta meg a falat, és a halálával tulajdonképpen életeket mentett meg.
A közel 1,2 millió euróból forgatott filmet november 9-én, a berlini falomlás 25. évfordulóján, főműsoridőben vetíti majd a ZDF német közszolgálati tévécsatorna. A BBC és a finn köztévé, az YLE is be fogja mutatni, remélik, hogy az MTVA érdeklődését szintén felkelti. Rácz Erzsébet szerint az 1989 olyan időszakot mutat be, amikor Magyarország a jó oldalon állt, és amire mindenki büszke lehet. Ezzel Ostergaard is egyetért, azzal a kiegészítéssel: neki 1989 életmentőnek bizonyult. A berlini falomlás azt jelentette, hogy a NATO és az egykori Varsói Szerződés között nem lesz háború, és neki nem kell a Nyugat védelmében fegyvert fognia.
