José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben Ukrajnáról folytatott szerdai vitán megerősítette: Kijev és az EU társulási egyezményének kereskedelmi részét már most életbe léptetik, ezzel is segítve az ukrán gazdaságot, amely az alacsonyabb vámoknak köszönhetően 500 millió eurót tud megtakarítani. Barroso azt is bejelentette, hogy a bizottság a jövő héten egymilliárd eurós pénzügyi támogatást javasol Ukrajnának.
A vitában egyébként a paksi atomegyezmény kérdése is felmerült, amikor Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője azt firtatta, miért nem szakadnak el a tagállamok az orosz energiahordozóktól.
„Miért tárgyalunk a Déli áramlatról? Mi lett a Nabucco tervével? Miért hagytuk, miért hagyták egyes tagállamok, hogy inkább Oroszországból, és ne máshonnan érkezzen a gáz? Miért írt alá Orbán úr két-három hete nukleáris megállapodást Oroszországgal?" – kérdezte az osztrák politikus.
Az éles nyugati bírálat azonban láthatóan nem nyugtalanítja a Krím vezetőit és Moszkvát, mint ahogyan az sem, hogy – egynapos késéssel – szerdán megkezdődött a Fekete-tengeren az amerikai, a bolgár és a román haditengerészet közös gyakorlata.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a krími tatárok egyik Moszkvában tárgyaló tekintélyes vezetőjének, Musztafa Dzsemiljevnek telefonon azt mondta ugyan, hogy a félsziget ügyében csak a hétvégi népszavazás után hozzák meg a végleges döntést, a Gazeta.ru internetes hírportál információja szerint viszont a Kremlben már határoztak: a Krím tagköztársaságként az orosz föderációhoz csatlakozik, hivatalos nyelve pedig az orosz és a krími tatár lesz. Akad olyan értesülés is, amely szerint a folyamatot nagyon gyorsan, még március végéig lezárják.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy már Kijevben is kezdenek beletörődni a félsziget elkerülhetetlennek tűnő elvesztésébe. Legalábbis erre utal, hogy a védelmi minisztérium egy képviselője az Interfax hírügynökségnek elmondta: az ukrán haditengerészet központi bázisát Szevasztopolból valószínűleg Odesszába helyezik át. Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy átfogó orosz támadás veszélye is fenyegeti Ukrajnát. Szavai szerint még mindig jelentős orosz haderő, mintegy 80 ezer katona tartózkodik az ukrán határ közelében.
Oroszországban viszont a közvélemény jelentős része támogatja Putyin Ukrajna-politikáját. Több mint száz alkotó, köztük a világhírű zenészek, Vlagyimir Szpivakov és Jurij Basmet, valamint Oleg Tabakov színész-rendező állt ki nyílt levélben az államfői irányvonal mellett.
Egy közvélemény-kutatás pedig azt mutatja, hogy – elemzők szerint a sikeres szocsi olimpia mellett jórészt a határozott ukrajnai fellépésnek köszönhetően – egy hét alatt 48-ról 53 százalékra nőtt azok száma, akik Putyinra szavaznának, ha most lenne az orosz elnökválasztás. Ez azt jelenti, hogy egy választási kampánnyal már az első fordulóban 70 százalékot megközelítő eredménnyel végezhetne.
