Az EU lassan reagál a magyar ötletekre – írja a brit Telegraph. A lap kiemeli, hogy a bejelentés a kormány bevándorlásellenes kampányának kellős közepén érkezik. A Telegraph szerint a 175 kilométer hosszú és négy méter magas kerítés a vasfüggönyre emlékeztet.
A Reuters tudósításában azt írja, hogy a szerb–magyar határon készülő fizikai határzár valószínűleg bosszantani fogja az Európai Uniót és a jogvédő csoportokat. A lap hozzáteszi, hogy a kerítés hidegháborús időket és a berlini fal emlékeit idézi.
Régóta fut a bevándorlás elleni propagandakampány
A Die Zeit Az embertelenség kerítése című kommentárjában hangsúlyozza, a kerítés illik Orbán Viktor brutális politikájához, de az EU-hoz is. A cikk szerzője emlékeztet rá, hogy negyed évszázaddal ezelőtt Magyarország is ünnepelte a vasfüggöny leomlását, ezért némileg „ironikus” – írja Ludwig Greven publicista –, hogy a kormány 175 kilométer hosszú drótkerítés felhúzását akarja a Szerbiával közös határszakaszon. A cikk felsorolja az elmúlt hat hónap menekültügyi statisztikáit és elismeri, hogy Európában Svédország után Magyarországot terhelte meg legjobban a migrációs válság ebben az időszakban. Ám hozzáteszi, hogy Orbán Viktor kormánya már korábban is rendkívül korlátozó lépéseket szorgalmazott a bevándorlás megfékezésére. „A határ lezárása beleillik abba az orbáni irányvonalba, mely az országot el akarja zárni a nyugati értékektől és jogi fogalmaktól, melyek magukba foglalják a menedékkérők védelmét” – véli Greven, aki arra is kitér: az orbáni megközelítés nem egyedülálló Európában, aminek az az oka, hogy nincs egységes uniós válasz és arányos teherviselés az Unióban, ami történelmi bukást készít elő.
A Spiegel Online száraz tényeket soroló cikkében azt írja: a magyar kormány drasztikus módszerrel akarja megállítani a Szerbia felől érkező menekülteket. „Orbán Viktor jobboldali nacionalista kormányzása alatt már régóta fut a bevándorlás elleni propagandakampány” – jegyzi meg a lap.
Az osztrák közmédia is beszámol a kerítésről, s említést tesz a július elejére tervezett szerb–magyar csúcstalálkozóról is, ahol a két ország közös stratégiai kérdésekről fog tárgyalni. Szerbia már korábban is felvetette, hogy a migrációs hullám lassítása érdekében megerősíti határőrségét a magyar és a macedón határszakaszain is. A lap megemlíti, hogy a kerítés nagy aggodalmat okoz Horvátországban, ugyanis tartani lehet tőle, hogy a Balkán felől érkezők az országon keresztül akarnak majd bejutni az Unióba.
|
A spanyol észak-afrikai enklávék, Ceuta és Melilla körül is határzárat kellett elrendelni 2014-ben. A 240 centiméter magas kerítés nem állítja meg a menekülteket.
STRINGER / Reuters |
A bevándorlás hozta az igazi törést
Bár az illegális bevándorlás egész Európa számára kihívás, Magyarországon belpolitikai üggyé vált – véli a RTVE spanyol lap. A Fidesz így próbálja meg visszaszerezni népszerűségét, mivel attól retteg, hogy számos szavazója a szélsőjobboldali Jobbikhoz pártol.
Az El País szerint Orbán Viktor kormánya állandó harcot vív az Európai Unióval, mivel álláspontja a különböző témákban igencsak eltér az Unió értékrendjétől. Az utóbbi időben a bevándorlás hozta meg az igazi törést.
A falak építése nem segít
A határzár nem fogja megmenteni Magyarországot a bevándorlóktól – jelentette ki Andrej Kortunov, az Oroszországi Külügyi Tanács non-profit szervezet főigazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség rádiójában.
A politológus szerint ez a lépés önmagában nem oldja meg az ország problémáit: „Magyarország számára ez különösen kritikus kérdés. Erős befolyásra tettek szert a jobboldali pártok, amelyek mindig is szkeptikusan, gyanakvóan viszonyultak a bevándorlókhoz. Most, figyelembe véve a magyar gazdasági helyzet nehézségeit – a munkanélküliségi rátát és a Budapest és Brüsszel közötti problémákat –, egyre inkább előtérbe kerül a migráció témája. De Magyarország részéről ez nem csupán retorika, hanem valódi probléma."
A politológus hozzátette, a történelmi tapasztalat arról tanúskodik, hogy a falak építése jellemzően sosem jelentett megoldást: „Mexikó és az Egyesült Államok határán emelt fal sem segített, a bevándorlók áradata csak akkor kezdett apadni, amikor Mexikó gazdasági helyzete javult, több lett a munkahely, és lassan elkezdtek kiegyenlítődni az életszínvonalbeli különbségek a két ország között. Azt a körülményt is figyelembe kell venni, hogy az Európai Unión belül nincsenek határok. Emiatt lehet ugyan falat emelni Magyarország és Szerbia között, de ebben az esetben a bevándorlók más országokon, például Románián, Bulgárián és Horvátországon keresztül érkeznek majd. Ebből kifolyólag az Európába érkező bevándorló tömeget semmi esetre sem lehet egy ország erőfeszítéseivel megállítani – jelentette ki a politológus.
Kortunov a magyar kormány lépését populista intézkedésnek véli: „Ez az intézkedés érthető az egyszerű emberek számára. Ha felteszik a kérdést, hogy mit tesz az ország a probléma megoldásáért, akkor tessék, a televízió képernyőjén meg lehet mutatni, hogyan épül a fal. Vagyis a kormány azt mondja a népnek, hogy nem tétlenkedik. De végül is természetesen ez a tehetetlenség beismerése, annak a beismerése, hogy más módszerekkel nem lehet megoldani ezt a problémát. Ez egész Európa gondja, nemcsak a magyar vezetőségé, a megoldást tehát uniós szinten kell keresni, de még így sem lesz egyszerű."
