Az 51 éves Elbegdorzs negyedszázada a mongol közélet meghatározó alakja. A nyolcgyermekes nomád pásztorcsaládból származó politikus katonai újságírónak tanult az egykori Szovjetunióban. Ott a gorbacsovi peresztrojka és glasznoszty hatására kezdett a közügyek iránt érdeklődni. Hazatérve kulcsszerepet játszott abban, hogy – mint fogalmazott – egyetlen betörött ablak, egyetlen kiontott csepp vér nélkül lezajlott a békés rendszerváltás az alig hárommillió lakosú, hazánknál közel tizenhétszer nagyobb országban.
Gyökeresen különbözni
A demokrácia olyan, mint egy csecsemő. Sűrűn kell a pelenkáját cserélni – hangoztatta a mongol államfő, aki magyar barátainak azt üzente, a demokráciát ne tekintsék magától értetődőnek. A többséggel bíróknak szerinte úgy kell eljárniuk, hogy bármit is tesznek, az ne csak a hatalmon lévők érdekeit szolgálja. A fejlődés legnagyobb ellenségének a korrupciót nevezte, a leghatékonyabb ellenszernek a teljes átláthatóságot és az elszámoltathatóságot nevezte a bevallottan a svájci közvetlen demokráciát példaképének tekintő államfő.
Az Oroszország és Kína közé szorult, főleg a kínai gazdaságtól erősen függő Mongóliának az internetért rajongó Elbegdorzs víziója szerint gyökeresen különböznie kell nagy szomszédaitól. Míg azok az erős központosított államban hisznek, úgy gondolja, ő azzal szolgálja hazája érdekeit, ha az embereknek minél több jogot biztosít, minél jobban bevonja őket a döntési folyamatokba. Szerinte a jó kormányzásnak követnie kell a mobiltelefóniában bekövetkezett változásokat, azt, hogy a kormánynak – a készülékekhez hasonlóan – egyre kisebbnek, de egyre okosabbnak kellene lennie.
Majd arról beszélt, hogy hazája ugyan nem kívánja a demokráciát exportálni, ugyanakkor szívesen megosztja tapasztalatait másokkal. Például Észak-Koreával, a renegát kommunista államban járva azt mondta az őt hallgató diákoknak, nincs olyan diktátor, akinek az uralma örökké tartana.
Fejlődni van hova
Újságírókkal, köztük lapunk munkatársával beszélgetve Elbegdorzs örvendetesnek nevezte, hogy Magyarország 2015 elején újra megnyitja 2006-ban bezárt ulánbátori nagykövetségét. Az együttműködés fő területe a mezőgazdaság lehet a 60 millió lábasjószággal rendelkező Mongóliában, ahol a gyógyszeriparban, az infrastruktúra-fejlesztésben és a turizmusban várják a magyar cégek befektetéseit. Magyar részről egyébként a nagykövetség újranyitását az ásványkincsekben, főleg nemesfémekben, így aranyban és rézben rendkívül gazdag közép-ázsiai ország növekvő világpiaci jelentőségével indokolják. Fejlődni van hova, tavaly a magyar export 12 millió dollár volt – közölte lapunk érdeklődésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
|
A tavalyi elnökválasztási győzelme után. A demokrácia nem magától értetődő
Carlos Barria / Reuters |
Elbegdorzs fontosnak nevezte, hogy az ELTE-n látogatása során nyitották meg a mongolisztikai kutatóközpontot. Majd arról beszélt, hogy Dzsingisz kánt sokan „nagyon-nagyon rosszfiúnak" tartják, pedig a mongolok 700-800 évvel ezelőtt nemcsak raboltak, hanem sok meghódított területen ők alapították az első egyetemet vagy kórházat. E történelmi tettekért az elismerést nem mástól, mint Ali Hamenei nagyajatollahtól, Irán legfőbb vallási vezetőjétől kapta teheráni találkozójuk során.
