E szörnyű kettős forgatókönyvet, vagy ahogy London hivatalosan nevezi, a demokrácia groteszk paródiáját a való élet írja. A korábban már túl korán leírt 48 éves államfő, Bassár el-Aszad nemcsak túlélte az elmúlt három évet fizikailag és politikailag egyaránt, hanem a keddi elnökválasztás toronymagas esélyese is.
 |
Asszonyok mennek Bassár el-Aszad elnök választási plakátjai előtt Damaszkuszban
Khaled Al Hariri / Reuters |
Aszad, aki apja halála, 2000 óta az ország ura, formálisan legalábbis két ellenjelölttel néz szembe, Máher el-Hadzsárral és Haszan Abdalláh en-Núrival. Előbbi Aleppóból, az északi nagyvárosból való, és sokáig tagja volt a kommunista pártnak. Núri damaszkuszi üzletember, a hatalom által megtűrt ellenzékhez tartozott. Két tucat további jelöltet jó előre kiszűrtek.
Igaz, már az is áttörésnek könyvelhető el, hogy egyáltalán többen vannak az indulók: az ezredfordulón az ifjú Aszad még 99 százalék feletti eredménnyel győzött, de hét évvel később sem sokkal maradt el ettől. Az Aszad család összességében csaknem fél évszázada irányítja a korábban Izraellel háborúzó és a libanoni belpolitikában is aktívan érintett arab országot. Elemzők most is 90 százalék feletti Aszad győzelemre számítanak (csakúgy, mint al-Sziszi tábornok esetében a minap Egyiptomban), s csak a részvételi arányt tartják kérdésesnek.
A lázadók ellenőrizte északi és keleti területeken ugyanis nem lehetséges vagy legalábbis nem garantált a voksolás. Ellenben a külföldre települtek is leadhatják a voksukat, ha nem is mindenütt. Végeredményre napokon belül számítanak a legkorábban. Megfigyelők csak a hivatalos Damaszkusszal baráti viszonyt ápoló országokból, így fő háborús támogatóitól, Iránból és Oroszországból érkeznek.
– Az Aszad-rendszer is felelős részben az eddig történtekért, de a mostani voksolás várhatóan inkább azt erősíti meg, hogy szíriaiak millióinak egy erős emberre van szükségük, akiben a megoldás kulcsát látják. Ahogy az arab mondás tartja: aki felviszi a szamarat a dombtetőre, az le is hozza onnan – mondja Daher Rashid, az ELTE arab szakának libanoni születésű oktatója, felidézve, hogy az előszavazáson csak Libanonban egymilliónál is több szíriai adta le voksát.
|
Kampány helyett bombázás egy nappal az elnökválasztás előtt
STRINGER / Reuters |
Ő magas részvételre számít, annál is inkább, mivel a lakosság 70 százaléka helybéliként vagy belső menekültként, de a kormányerők ellenőrizte részeken él. A tengerparti Tartuszba például egymillió menekült költözött át. – Az ellenzék 80 százalékát a terrorista dzsihadisták alkotják, belőlük pedig nem kér senki – mondta Daher. A dzsihadisták az utóbbi időben egymásnak estek, s belharcukra, ami jól jön Aszadnak, az al-Kaida vezére is figyelmeztetett, annak felszámolását sürgetve.
A furcsa voksolás a Facebooktól kezdve a nemzetközi közösségig sokaknak feladja a leckét. Előbbit emberi jogi aktivisták e sorok írásáig legalábbis hiába próbálták rászorítani, hogy ne adjon felületet az Aszad-féle „Együtt” online kampánynak, amelyet 200 ezren lájkoltak az elmúlt három hétben, amióta elindították. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig ugyan bohózatnak nevezte az elnökválasztást, de Washington kezdeti követelése, miszerint Szíria demokratikus átalakulásának Aszad távozása legyen az előfeltétele, ma távol esik már a valóságtól.
– Megkérdőjelezhetőek a választás demokratikus előfeltételei.Aszad célja, hogy kisiklassa a genfi békefolyamatot, és jól is halad ezen az úton – mondja Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánja. Mint emlékeztet, a választást számos alkotmánymódosítás előzte meg.
Így az is, amely rögzítette ugyan, hogy az elnöki hivatalt egymást követően legfeljebb két ciklusban töltheti be valaki, de a hivatalos Damaszkusz értelmezése szerint ezt visszamenőlegesen nem lehet alkalmazni. Így elvileg az sem kizárt ezen értelmezés szerint, hogy Aszad akár 2028-ig is az ország ura maradjon.
