A konfliktusnak ez utóbbi elemét most kezdi felfedezni a Nyugat. A szombatra keltezett Le Monde azt írja riportjában: az Iszlám Állam, amelynek kezén összesen mintegy húsz kitermelőlétesítmény van Szíriában és Irakban egyaránt, napi mintegy egymillió euró (310 millió forint) bevételre tesz szert olajcsempészet révén, többre, mint az öbölbeli magánadományokból. Sőt a szíriai polgárháborúban velük szemben álló Damaszkusszal is valóban üzletelnek. – Minden arra utal következtetni, hogy az általuk ellenőrzött olajkutak Aszadot táplálják – nyilatkozta (Cameronnál óvatosabban) Laurent Fabius. A francia külügyminiszter az ENSZ New York-i közgyűlésének margóján úgy fogalmazott, országa támogatja fegyverekkel a mérsékelt szíriai ellenzéket, de részükről nincs szó egyelőre a nyílt szíriai katonai beavatkozásról. Nem zárta ki, hogy ez az álláspont megváltozhat. Nyugat-Európában, különösen ott, ahol jelentős muzulmán kisebbség él, egyre nagyobb nyugtalanságot keltenek az európai gyökerű, a Közel-Keletet megjáró, majd hazatérő dzsihádisták. Gilles de Kerchove, az EU terrorizmusellenes koordinátora most azt mondta, háromezer felett van a számuk.
Mint ismert, az Egyesült Államok számos nyugati állam mellett (szunnita) arab országokat is megnyert a terrorszervezettel szembeni nemzetközi koalíciónak. Sőt Iránnal is rebesgetnek együttműködést, bár semmiképpen sem nyíltat, már ami az Egyesült Államokat illeti. Cameron és Haszan Roháni iráni elnök New York-i kézfogásával viszont 35 éves, az 1979-es, Khomeini-féle iszlám forradalom óta tartó jég tört most meg a kétoldalú kapcsolatokban. Találkozójukon megerősítették, a térség minden országának érdekét szolgálja a terrorizmus támogatásának felszámolása.
Csak mindez éppenséggel gyanús az arab világnak, miközben hivatalosan számos kulcsország, így Szaúd-Arábia, Egyiptom és a főleg a finanszírozás miatt fontos Katar is elkötelezte magát az alakuló nemzetközi koalíció mellett. - Az arab közvéleménynek az a része, amely Amerika-, vagy Szaúd-Arábia-párti, helyesli az Iszlám Állam legyőzésére felállított nemzetközi koalíciót.
|
Tüntetők a brit parlament előtt. Egyszer már bementek |
Ám a nagyobbik felük, Szíriában, Libanonban, Irakban vagy Jordániában inkább „komédiának" tekinti ezt a közös harcot, állítja Daher Rashid, az ELTE arab tanszékének oktatója, aki a minap tért vissza Libanonból, ahonnan maga is származik. Úgy látják, mondta, az Egyesült Államok létrehozott egy „fenevadat", amelyet egy idő után nem tudott kordában tartani. Katonailag viszont csak azután lépett fel, hogy érdekeit látta megsérteni iraki Kurdisztánban. Ezért, állítja a szakértő, sokan hiteltelennek tartják azt az állítást is: éveken át tart majd a küzdelem a Szíria és Irak egy részét uraló terrorszervezettel szemben.
Daher elmondta, az Iszlám Állam korbácsütésekkel bünteti, ha tudomására jut, hogy valaki Dáis betűszóval emlegeti. Ez éppen annak az előző megnevezésének, az Iraki és Levantei Iszlám Államnak az arab nyelvű megfelelője, mint amelyet (csak angol rövidítéssel) Barack Obama amerikai elnök is mindvégig használt a minap, az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédében. Az önmagát kalifátusnak nyilvánított szervezet azt akarja, mindenki csak területi megkötés nélkül, azaz Iszlám Államként (al-Daula al-Iszlamija) emlegesse.