A szavazatok földrajzi megoszlásában feltűnő, hogy London 60-40 százalékban az EU-tagság mellett állt ki, Skócia és Észak-Írország is meggyőzően Európa-pártinak mutatkozott. Általános megrökönyödést okozott azonban Északkelet-, illetve Közép- és Délnyugat-Anglia. Olyan nagyvárosok helyezkedtek látványosan szembe Brüsszellel, mint Sunderland és Birmingham.
David Cameron kormányfő reggel 8 óra után könnyeivel küszködve lépett a Downing Street 10. előtt összegyűlt tudósítók elé. Mint mondta, a kilépés irányába tartó úton új vezetésre van szükség. A következő hetekben és hónapokban „kész visszaállítani a hajó egyensúlyát”, de nem találná helyesnek, ha megpróbálná „kapitányként navigálni az országot következő célpontja felé”. Tervei szerint az új vezető megválasztására a Konzervatív Párt októberi pártkongresszusa előtt kerülhet sor. A távozó kormányfő már utódjára bízná az unióból való kivonulás folyamatának formális beindítását. A konzervatív politikus lemondását – Cameron kevéssé meggyőzően, ám sok fenyegetéssel kampányolt a maradás mellett – a bejelentés alatt hallótávolságon belül párttársai ünnepeltek.
|
| Fotó: Stefan Wermuth / Reuters |
A felelősségben némiképp osztozik Jeremy Corbyn, az ellenzék múlt év őszén megválasztott vezére is, akinek lagymatag kampánya eltántorította Európától a Munkáspárt hagyományos támogatóit. Néhány órával Cameron lemondása után a pártban már bizalmatlansági indítványt akartak benyújtani Corbynnal szemben. Befolyásos Labour-politikusok reményei szerint az eredménytelennek bizonyuló észak-londoni képviselő követi a kormányfőt a politikai süllyesztőbe. Farage is elismerte, hogy a távozni akarók győzelme a közép- és észak-angliai csalódott, idős munkáspárti szavazóknak volt köszönhető.
A kilépést támogató mozgalom vezetői közül Boris Johnson volt londoni főpolgármester óriási lehetőségnek nevezte, hogy Nagy-Britannia „ismét hallathatja a hangját a világban”, maga szabhatja meg adóit, hozhatja meg törvényeit és ellenőrizheti határait. A volt londoni főpolgármester leszögezte, hogy Nagy-Britannia továbbra is Európa része kíván maradni.
Bostonban nagyon elegük lett Kelet-Európából
Évszázadokig ír vendégmunkások jöttek ide magasabb bérek reményében, az Európai Unió keleti bővítése óta viszont baltiak, lengyelek és románok. A kelet-angliai Boston gazdasága virágzik, főleg az élelmiszerfeldolgozó-iparban kínálnak állásokat. A lincolnshire-i város „őslakossága” azonban egyáltalán nem örül a változásoknak. Annyira nem, hogy itt a választópolgárok több mint 75 százaléka voksolt Nagy-Britannia EU-s kilépése mellett. Helyi politikusok – konzervatívok és munkáspártiak – úgy nyilatkoztak, hogy Lincolnshire nem járt jól az EU-tagsággal. A megélhetést hagyományosan biztosító halászat helyére olyan iparágak nyomultak be, amelyek alapvetően a bevándorlók közül toborzott olcsó munkaerőre épülnek.
A bevándorlás valóban drámai módon átformálta Bostont, a 2011-es népszámlálás szerint a 65 ezer lakos 13 százaléka valahol Kelet-Európában született. A munkanélküliség ugyan itt az országos átlag alatt van, a 9,13 fontos órabér azonban elmarad a Nagy-Britanniában iránymutatónak tartott 13,33 fonttól – írta a BBC. Közben a bevándorlók által csoportosan bérelt lakások, házak felhajtották az árakat.
A Policy Exchange idén januári elemzése a szigetország leginkább kelet-európai helyeként írta le Bostont. Amely ráadásul az integrációt sikeresen végrehajtó városok listáján sereghajtónak bizonyult. Az „őslakosok” közhangulatát tovább rontotta, hogy a 100 ezer lakosra vetített bűnügyi statisztikák alapján Boston évi tizenöt gyilkossággal listavezető Nagy-Britanniában. D. A.
A kilépés mellett kampányoló Függetlenségi Párt (UKIP) vezetője, Nigel Farage hirtelen az európai szabad piac mellett tette le voksát, és visszavonta azt az állítását, amely szerint „rengeteg pénz” szabadul fel az egészségügyre, ha nem kell az Európai Unió kasszájába befizetniük.
A Brexit egyelőre beláthatatlan következményeinek egyikeként Nicola Sturgeon, a skót autonóm kormány feje „demokratikusan elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a 62-38 arányban a maradásra szavazó északi tartomány akarata ellenére elhagyja az EU-t. Ezért a skót kormány egy újabb függetlenségi népszavazást fog kiírni. Az ugyancsak a tagság folytatására szavazó Észak-Írország republikánus pártja, a Sinn Féin is felvetette egy, az ír újraegyesítéshez vezető voks ötletét, amit a brit kormány nyomban visszautasított. Ahogy azt is, hogy Spanyolország bejelentkezett Gibraltárért.
Szombaton Berlinben találkoznak az unió alapjait egykoron lefektető hat ország vezetői. „Ha a briteken kívüli 27 ország egysége élvez most elsőbbséget, akkor az alapító hatok találkozója nem a legjobb üzenet” – írta le találóan a helyzetet Toomas Hendrik Ilves észt államfő.
Bekeményíthet az unió
Ha volt is pánik, jól leplezték. A brüsszeli döntéshozók a Brexit-szavazás másnapján egyértelmű és világos üzeneteket küldtek Londonnak: sajnáljuk, szomorúak vagyunk, de legyünk túl az egészen, amilyen gyorsan csak lehet! Értésre adták, hogy a brit tagság feltételeinek újratárgyalásáról, egy „kint is vagyok, bent is vagyok" típusú viszonyról szó sem lehet.
Az uniós intézmények vezetői a lehető leghamarabb meg akarják kezdeni a tárgyalásokat Londonnal a brit kilépésről szóló megállapodásról – derült ki a megnyilatkozásokból. Az Európai Parlament meghatározó politikai csoportjainak vezetői már azt is elfogadhatatlannak nevezték, hogy a szigetország akár októberig, a következő miniszterelnök tervezett hivatalba lépéséig elhúzza a tárgyaláskezdést, nemhogy évekig, ahogyan azt egyes tory politikusok javasolják.
|
| Fotó: Pascal Rossignol / Reuters |
Ennél finomabban fogalmazott Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, aki az uniós intézmények vezetőinek nevében leszögezte: „Az Egyesült Királyság kormányától azt várjuk, hogy késedelem nélkül juttassa érvényre a brit nép döntését", mert a „késedelmes fellépés szükségtelen bizonytalanságot kelthet". Uniós megfigyelők azt valószínűsítik, hogy Brüsszel nem fogja tétlenül nézni a tárgyalások halogatását célzó londoni manővereket. „Ha a britek vonakodnak megtenni a szükséges lépéseket, az EU bekeményíthet. Nem az unió lép ki az Egyesült Királyságból, hanem fordítva" – fogalmaztak.
A ritka összhangot és nyugalmat mutató uniós vezetők nyilatkozatai azt is világossá tették, hogy Brüsszel nem kész a tárgyalások megkezdésére a brit távozási szándék jogi erejű megerősítése, vagyis a kilépésről szóló hivatalos londoni bejelentés nélkül, ahogyan azt a Brexit-kampány egyes vezetői sejttették. Egy uniós forrás értetlenül fogadta az EU jogszabályainak idő előtti felmondását szorgalmazó szigetországi nyilatkozatokat is, aláhúzva: amíg az Egyesült Királyság a közösség tagja, teljesítenie kell a kötelezettségeit. Krisztalina Georgieva költségvetési biztos felhívta a figyelmet arra, hogy Londonnak a tárgyalások lezárásáig a korábban megállapított mértékben kell hozzájárulnia a közös költségvetéshez.
|
| Fotó: Francois Lenoir / Reuters |
A népszavazás eredményeként érvényüket vesztik azok a Londonnak tett engedmények, amelyek többek között az uniós munkavállalók szociális ellátáshoz való hozzáférését korlátozták volna az Egyesült Királyságban. Juncker bejelentette, hogy a kivételeket tartalmazó dokumentum újratárgyalására nem kerül sor.
