A pusztító májusi árvíz után a város a természeti katasztrófa szimbóluma lett, mert itt szedte legtöbb áldozatát a víz, és itt okozta a legnagyobb károkat. Tizennégyen vesztették életüket, a város kilencven százaléka került víz alá, tízezernyi ház és lakás rongálódott meg, 150 pedig teljesen lakhatatlan lett.
A héten közzétett kormányjelentés szerint másfél milliárd euró kárt okozott Szerbiának az árvíz. Csaknem ötszáz ház dőlt össze, rengeteg megrongálódott, a bányákból még mindig nem lehet elegendő szenet kinyerni, és 12 ezer hektár termőföld vált az idén használhatatlanná. A halálos áldozatok száma 57.
A legsúlyosabb károkat elszenvedő Obrenovacban csak hétfőn nyilvánították ihatóvá a vizet, de nem mindenhol: az egyik, a helyiek által csak Palesztinának nevezett lakótelepen még két hétig ipari víz folyik a csapokból, ott még mindig fertőtlenítik a terepet.
A házakat több mint ötméteres magasságban lepte el a víz, de a városnak erre a – legalacsonyabban fekvő – részére nemcsak a folyók vize és hordaléka ömlött ki, hanem elborította a szenny is, ezért a lakosok attól tartanak, hogy a föld szennyezett marad. Az árvíz előtt is ez volt a legfejletlenebb része a városnak, és az árvíz is itt rombolt a legtöbbet. Százhuszonhat ház és egzisztencia vált egy csapásra semmivé, mivel főleg állattenyésztésből és növénytermesztésből éltek az emberek.
Ottjártunkkor még mindig bűz, szemét és romok vártak bennünket, konténerekből osztották az élelmiszercsomagokat és a ruhákat. Sokan már rá sem bírnak nézni a pástétomra, de főzni nincs miből, nincs mivel és nincs hol. Az emberek napközben takarítják a házakat és a terepet, a falak kiszárítását pedig a magyar Caritas vállalta magára.
Az obrenovaciak azt állítják, sem pénzt a felújításokra, sem tájékoztatást a várható segítségről nem kapnak senkitől.
Ezt mondja Ivan Jegorovics, az obrenovaci polgármester asszisztense is, akivel a városi kaszárnyában találkozunk. Itt, a húsz éve lakatlan, csak hellyel-közzel kitakarított épületekben 446 személyt – köztük hetven gyereket – helyeztek el. A körülmények láttán sokan azonnal sarkon fordultak, és inkább egyik rokontól, ismerőstől vándorolnak a másikig, vagy a belgrádi befogadóközpontban maradnak. A helyi szállodában, amely most okmányirodaként is működik, 150 anya és gyermeke kapott szállást.
A hét elején obrenovaciak maroknyi csapata a szerb kormány belgrádi épülete elé vonult, azt követelve, hogy a július 25-re ígért 250 ezer dináros (2300 eurós) gyorssegélyt azonnal fizessék ki nekik, és tűzzék ki az újjáépítés pontos határidejét is. A tüntetők szerint ha szeptemberig nem változik meg a helyzet, Obrenovacban szociális robbanás várható. Ebből a pénzből egyébként csupán olcsó bútorra, alapvető műszaki cikkekre, néhány edényre, evőeszközre, tányérra, pohárra futja, alaposabb felújításra nem.
Zorana Mihajlovics miniszterelnök-helyettes ígérete szerint lesz elegendő pénz az árvízkárok szanálására, és azok, akik elvesztették az otthonukat, a telet már saját házukban várhatják. Kijavítják a város összes megrongálódott útját is. Az újjáépítéssel megbízott kormányiroda vezetésével Alekszandar Vucsics kormányfő meglepő módon Marko Blagojevicset, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ civil szervezet igazgatóját bízta meg, mert mint mondta: gyors és átlátható felújítást akar, és szeretné elkerülni a lenyúlásokról szóló mendemondákat is. Bár saját bevallása szerint neki is időbe tellett, mire megértette, miért is rá esett a választás, Blagojevics ma már határozottan állítja: a kormányiroda a pénzelosztási szabályrendszernek köszönhetően minden elköltött dinárral el tud majd számolni.
A szerb nemzet egyik legfontosabb nemzeti ünnepén, a június 28-i Szent Vid-napon tíz könnyűszerkezetes ház építését kezdték meg Obrenovacban, ezekre a pénzt adományozók biztosították. Június végéig 30 millió euró segély érkezett Szerbiába, az Európai Bizottság pedig úgy döntött, hogy az ország hárommillió eurót kap IPA-alapokból a kár szanálására. Brüsszelben július 16-án adományozói konferenciát is tartanak Szerbia és Bosznia-Hercegovina megsegítésére. Az utóbbi országban kétmilliárd euróra becsülik az árvízkárokat.
