galéria megtekintése

A bicikliutat is elnyelte a föld

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 11. számában
jelent meg.

0 komment

Fehér Rózsa
Népszabadság

Lassan halad az újjáépítés Obrenovacban, ahol a legtöbb áldozatot szedte és a legnagyobb kárt okozta az árvíz.

Első pillantásra ma már szinte semmi sem árulkodik arról, hogy a 25 ezres Obrenovacot másfél hónapja Atlantiszként nyelte el a víz. A város központjában ismét árulnak a piaci kofák, a boltok egy része is kinyitott már, és a kávéház teraszán egyetlen szabad asztal sincs.

FOTÓK: DÁVID CSILLA
Dávid Csilla/Fotó

De aztán feltárulnak a tárva-nyitva hagyott, kiürített, vizes földszinti lakások. Sok helyütt még mindig törmelék, elázott bútorok állnak halomban, az utcán és az úttesten hatalmas lyukak tátonganak, egy nemrég megépített járdaszakaszt és bicikliutat szinte teljes hosszában elnyelt a föld.

 

A pusztító májusi árvíz után a város a természeti katasztrófa szimbóluma lett, mert itt szedte legtöbb áldozatát a víz, és itt okozta a legnagyobb károkat. Tizennégyen vesztették életüket, a város kilencven százaléka került víz alá, tízezernyi ház és lakás rongálódott meg, 150 pedig teljesen lakhatatlan lett.

A héten közzétett kormányjelentés szerint másfél milliárd euró kárt okozott Szerbiának az árvíz. Csaknem ötszáz ház dőlt össze, rengeteg megrongálódott, a bányákból még mindig nem lehet elegendő szenet kinyerni, és 12 ezer hektár termőföld vált az idén használhatatlanná. A halálos áldozatok száma 57.

A legsúlyosabb károkat elszenvedő Obrenovacban csak hétfőn nyilvánították ihatóvá a vizet, de nem mindenhol: az egyik, a helyiek által csak Palesztinának nevezett lakótelepen még két hétig ipari víz folyik a csapokból, ott még mindig fertőtlenítik a terepet.

Dávid Csilla/Fotó

A házakat több mint ötméteres magasságban lepte el a víz, de a városnak erre a – legalacsonyabban fekvő – részére nemcsak a folyók vize és hordaléka ömlött ki, hanem elborította a szenny is, ezért a lakosok attól tartanak, hogy a föld szennyezett marad. Az árvíz előtt is ez volt a legfejletlenebb része a városnak, és az árvíz is itt rombolt a legtöbbet. Százhuszonhat ház és egzisztencia vált egy csapásra semmivé, mivel főleg állattenyésztésből és növénytermesztésből éltek az emberek.

Ottjártunkkor még mindig bűz, szemét és romok vártak bennünket, konténerekből osztották az élelmiszercsomagokat és a ruhákat. Sokan már rá sem bírnak nézni a pástétomra, de főzni nincs miből, nincs mivel és nincs hol. Az emberek napközben takarítják a házakat és a terepet, a falak kiszárítását pedig a magyar Caritas vállalta magára.

Az obrenovaciak azt állítják, sem pénzt a felújításokra, sem tájékoztatást a várható segítségről nem kapnak senkitől.

Ezt mondja Ivan Jegorovics, az obrenovaci polgármester asszisztense is, akivel a városi kaszárnyában találkozunk. Itt, a húsz éve lakatlan, csak hellyel-közzel kitakarított épületekben 446 személyt – köztük hetven gyereket – helyeztek el. A körülmények láttán sokan azonnal sarkon fordultak, és inkább egyik rokontól, ismerőstől vándorolnak a másikig, vagy a belgrádi befogadóközpontban maradnak. A helyi szállodában, amely most okmányirodaként is működik, 150 anya és gyermeke kapott szállást.

Dávid Csilla/Fotó

A hét elején obrenovaciak maroknyi csapata a szerb kormány belgrádi épülete elé vonult, azt követelve, hogy a július 25-re ígért 250 ezer dináros (2300 eurós) gyorssegélyt azonnal fizessék ki nekik, és tűzzék ki az újjáépítés pontos határidejét is. A tüntetők szerint ha szeptemberig nem változik meg a helyzet, Obrenovacban szociális robbanás várható. Ebből a pénzből egyébként csupán olcsó bútorra, alapvető műszaki cikkekre, néhány edényre, evőeszközre, tányérra, pohárra futja, alaposabb felújításra nem.

Zorana Mihajlovics miniszterelnök-helyettes ígérete szerint lesz elegendő pénz az árvízkárok szanálására, és azok, akik elvesztették az otthonukat, a telet már saját házukban várhatják. Kijavítják a város összes megrongálódott útját is. Az újjáépítéssel megbízott kormányiroda vezetésével Alekszandar Vucsics kormányfő meglepő módon Marko Blagojevicset, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ civil szervezet igazgatóját bízta meg, mert mint mondta: gyors és átlátható felújítást akar, és szeretné elkerülni a lenyúlásokról szóló mendemondákat is. Bár saját bevallása szerint neki is időbe tellett, mire megértette, miért is rá esett a választás, Blagojevics ma már határozottan állítja: a kormányiroda a pénzelosztási szabályrendszernek köszönhetően minden elköltött dinárral el tud majd számolni.

A szerb nemzet egyik legfontosabb nemzeti ünnepén, a június 28-i Szent Vid-napon tíz könnyűszerkezetes ház építését kezdték meg Obrenovacban, ezekre a pénzt adományozók biztosították. Június végéig 30 millió euró segély érkezett Szerbiába, az Európai Bizottság pedig úgy döntött, hogy az ország hárommillió eurót kap IPA-alapokból a kár szanálására. Brüsszelben július 16-án adományozói konferenciát is tartanak Szerbia és Bosznia-Hercegovina megsegítésére. Az utóbbi országban kétmilliárd euróra becsülik az árvízkárokat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.