galéria megtekintése

24 ezer évig nem múlik el a csenobili veszély

2 komment


Poór Csaba

Szirénák hangja csendült fel ma reggel Csernobilban, percre pontosan akkor, amikor harminc évvel ezelőtt az ukrán városban felrobbant az első reaktor. 

Elhagyott építési területeken portyáznak, sötét lépcsőházakban bujkálnak, és egymással versengve keresnek „mágikus tárgyakat”, amelyek „rendkívüli képességekkel” ruházzák fel, akár különböző „betegségekből” is kigyógyíthatják őket. A harminc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili atomerőmű-robbanás Moszkvában és a volt Szovjetunió több más városában is új időtöltést ihletett: hétvégenként kalandkeresők csapatai vesznek részt egy a reaktorkatasztrófa övezetét a fantázia teremtette szörnyszülöttekkel, mutánsokkal és zombikkal betelepítő szerepjátékban.

A katasztrófa ihlette számítógépes játék, a S.T.A.L.K.E.R. világát idézik fel "zombivadászok" Moszkvában
Maxim Shemetov / Reuters

Az olykor rémisztő jelmezekbe öltözött (hétköznap bárban, jogászként, művészként vagy éppen matematikusként dolgozó) résztvevők – mint a Reuters nemrég közölt riportjából kiderül – nem pusztán unaloműzésnek, hanem inkább intellektuális kihívásnak tartják a szórakozás e formáját.

 

A valóság persze egészen más képet mutat a csernobili szennyezett zónában, a felrobbant rektor 30 kilométeres körzetében, ahol hivatalosan máig tilos élni, ám jó néhány lakó mégis visszatért. Egyes adatok szerint nyolcszázan lehetnek, a hivatalos jelentések viszont 157-158 emberről szólnak. Az átlagéletkoruk 80 év – mondta Vitalij Petruk, az úgynevezett elidegenítési övezetet felügyelő ukrajnai kormányhivatal vezetője. A hatóságok „önkényes betelepülőknek” nevezik őket, ami ellen tiltakozott is egyikük, a 78 éves Jevgenyij Markevics, aki a Deutsche Welle német rádióadónak elmondta: ők már harminc éve laknak „ideiglenesen”, gyakorlatilag törvényen kívüliként Csernobilban.

Helikopterről sugármentesítik az erőmű környékét 1986. június 13-án
Reuters / TASSZ

A zóna Belaruszba nyúló szélén élő, 90 éves Ivan Samanok szerint a hosszú élet titka az, hogy az ember – hozzá hasonlóan – ne hagyja el a szülőhelyét. Gondozzák a gazdaságukat, a postás havonta hozza a nyugdíjukat, az időről időre odaérkező mozgóboltban vásárolnak – mesélte egy másik idős házaspár. A vizet a kútból húzzák, a házukban csak villany van. Korábban tévét is néztek, ám leégett a készülékük, így a világ dolgairól alig tudnak. Az utolsó hír, amiről értesültek az, hogy Kijevben forradalom volt, és új elnöke lett Ukrajnának.

Ivan Samanok ebédel a tiltott zónában. Nem hagyta el a szülőföldjét
Vasily Fedosenko / Reuters

A fertőzött zónát lassan visszafoglalja a természet, és bizonyos övezeteiben már élni is lehetne, ám a kijevi kormány egyelőre nem tervezi az elidegenítési övezet határainak módosítását. – A kevésbé szennyezett területekre 30-60 év után vissza lehetne költözni, ám az érintett térség negyven százaléka még 24 ezer évig veszélyes lesz, ennyi ugyanis több ott fellelhető izotóp felezési ideje – mondta Vitalij Petruk.

A csernobili erőmű dolgozói emlékeznek a mentés áldozataira
Gleb Garanich / Reuters

Ezen a helyzeten nem fog változtatni, a kockázatokat viszont csökkenteni fogja az, hogy várhatóan jövőre új borítást kap a felrobbant ­reaktor, amelyet most betonszarkofág fed. A régi burkolatot ugyanis kikezdte a természet, mindenekelőtt a víz. Így nemzetközi összefogással, az Európai Újjáépítési és Befektetési Bank (EBRD) égisze alatt épül az új biztonságos szigetelés, összesen mintegy másfél milliárd­ euróért, amely több mint negyven állam adományaiból jött össze.

A 4-es reaktor látképe április 22-én
Gleb Garanich / Reuters

A hatalmas, 110 méter magas, 165 méter széles és 260 méter hosszú boltozatot egy francia konzorcium építi a megsérült reaktortól mintegy háromszáz méterre. Anyaga három rétegű, a sugárzásnak ellenálló polikarbonáttal borított rozsdamentes acél, amelyet hermetikusan lezárnak, így a szakemberek szerint száz évig garantálja a biztonságos környezetet még akkor is, ha alatta összeomlik a szarkofág. Sőt a szerkezet arra is lehetőséget ad, hogy – a tetejére szerelt, nagy teherbírású, távirányítású daruk segítségével – idővel lebontsák a megsérült reaktort. A 30 ezer tonnás kupola azonban nemcsak méreteiben és szerkeze­tében rendkívüli, hanem a technológiájában is: amikor elkészült, különleges, a súrlódást csökkentő és a pontos mozgatást lehetővé tevő teflonos csapágyakkal felszerelt síneken tolják majd a megsemmisült reaktor szarkofágja fölé.

Kutatnának a zónában

Tudományos kutatásokra használná az ukrán kormány a csernobili zónának a lakhatásra még alkalmatlan, a munkavégzésre viszont már használható részeit – adta hírül nemrég az UNIAN hírügynökség. A témát a Minszkben, az ENSZ képviselőjének részvételével hétfőn megtartott nemzetközi konferen­cián is fel kívánták vetni. Az elképzelések szerint kutatólaboratóriumoknak és alternatív energetikai beruházásoknak adhatna otthont ez a terület. (Munkatársunktól)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.