A valóság persze egészen más képet mutat a csernobili szennyezett zónában, a felrobbant rektor 30 kilométeres körzetében, ahol hivatalosan máig tilos élni, ám jó néhány lakó mégis visszatért. Egyes adatok szerint nyolcszázan lehetnek, a hivatalos jelentések viszont 157-158 emberről szólnak. Az átlagéletkoruk 80 év – mondta Vitalij Petruk, az úgynevezett elidegenítési övezetet felügyelő ukrajnai kormányhivatal vezetője. A hatóságok „önkényes betelepülőknek” nevezik őket, ami ellen tiltakozott is egyikük, a 78 éves Jevgenyij Markevics, aki a Deutsche Welle német rádióadónak elmondta: ők már harminc éve laknak „ideiglenesen”, gyakorlatilag törvényen kívüliként Csernobilban.
|
Helikopterről sugármentesítik az erőmű környékét 1986. június 13-án
Reuters / TASSZ
|
A zóna Belaruszba nyúló szélén élő, 90 éves Ivan Samanok szerint a hosszú élet titka az, hogy az ember – hozzá hasonlóan – ne hagyja el a szülőhelyét. Gondozzák a gazdaságukat, a postás havonta hozza a nyugdíjukat, az időről időre odaérkező mozgóboltban vásárolnak – mesélte egy másik idős házaspár. A vizet a kútból húzzák, a házukban csak villany van. Korábban tévét is néztek, ám leégett a készülékük, így a világ dolgairól alig tudnak. Az utolsó hír, amiről értesültek az, hogy Kijevben forradalom volt, és új elnöke lett Ukrajnának.
|
Ivan Samanok ebédel a tiltott zónában. Nem hagyta el a szülőföldjét
Vasily Fedosenko / Reuters |
A fertőzött zónát lassan visszafoglalja a természet, és bizonyos övezeteiben már élni is lehetne, ám a kijevi kormány egyelőre nem tervezi az elidegenítési övezet határainak módosítását. – A kevésbé szennyezett területekre 30-60 év után vissza lehetne költözni, ám az érintett térség negyven százaléka még 24 ezer évig veszélyes lesz, ennyi ugyanis több ott fellelhető izotóp felezési ideje – mondta Vitalij Petruk.
|
A csernobili erőmű dolgozói emlékeznek a mentés áldozataira
Gleb Garanich / Reuters |
Ezen a helyzeten nem fog változtatni, a kockázatokat viszont csökkenteni fogja az, hogy várhatóan jövőre új borítást kap a felrobbant reaktor, amelyet most betonszarkofág fed. A régi burkolatot ugyanis kikezdte a természet, mindenekelőtt a víz. Így nemzetközi összefogással, az Európai Újjáépítési és Befektetési Bank (EBRD) égisze alatt épül az új biztonságos szigetelés, összesen mintegy másfél milliárd euróért, amely több mint negyven állam adományaiból jött össze.
|
A 4-es reaktor látképe április 22-én
Gleb Garanich / Reuters |
A hatalmas, 110 méter magas, 165 méter széles és 260 méter hosszú boltozatot egy francia konzorcium építi a megsérült reaktortól mintegy háromszáz méterre. Anyaga három rétegű, a sugárzásnak ellenálló polikarbonáttal borított rozsdamentes acél, amelyet hermetikusan lezárnak, így a szakemberek szerint száz évig garantálja a biztonságos környezetet még akkor is, ha alatta összeomlik a szarkofág. Sőt a szerkezet arra is lehetőséget ad, hogy – a tetejére szerelt, nagy teherbírású, távirányítású daruk segítségével – idővel lebontsák a megsérült reaktort. A 30 ezer tonnás kupola azonban nemcsak méreteiben és szerkezetében rendkívüli, hanem a technológiájában is: amikor elkészült, különleges, a súrlódást csökkentő és a pontos mozgatást lehetővé tevő teflonos csapágyakkal felszerelt síneken tolják majd a megsemmisült reaktor szarkofágja fölé.
Kutatnának a zónában
Tudományos kutatásokra használná az ukrán kormány a csernobili zónának a lakhatásra még alkalmatlan, a munkavégzésre viszont már használható részeit – adta hírül nemrég az UNIAN hírügynökség. A témát a Minszkben, az ENSZ képviselőjének részvételével hétfőn megtartott nemzetközi konferencián is fel kívánták vetni. Az elképzelések szerint kutatólaboratóriumoknak és alternatív energetikai beruházásoknak adhatna otthont ez a terület. (Munkatársunktól)
