Sajtóhírek szerint az IMF még több hónapnyi előkészítő munkával számol. Brüsszel további 1,4 milliárd eurót ajánl támogatások formájában 2020-ig.
Az Európai Beruházási Bank a következő két év alatt hárommilliárddal járulhat hozzá Ukrajna gazdasági modernizációjához. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ötmilliárddal segítené a volt szovjet tagköztársaságot 2020-ig. A bizottság számításai szerint a szomszédságpolitikát támogató alap segítségével akár 3,5 milliárd euró támogatás, befektetés vonható be a magánszektorból és nemzetközi pénzintézetektől (ehhez 250 millió eurót mozgósítanak).
Ennek azonban továbbra is feltétele a közigazgatás reformja, illetve az államháztartás egyensúlya.
Az Európai Bizottság javaslata értelmében az uniónak még a társulási és szabad kereskedelmi egyezmények aláírása előtt egyoldalúan csökkenteni kellene a vámokat, hogy az ukrán gazdaság már most érezze az egyezmény előnyeit.
Bizottsági források elismerik, az egyoldalú lépés miatt átmenetileg hátrányt szenvednek majd az uniós áruk, de a különleges helyzetre való tekintettel ez érthető. (A bizottság számításai szerint az ukrán mezőgazdaság így 400 millió euróval járna jobban,mint a korábban javasolt társulási egyezményben.)
A bizottság szintén javasolja, hogy Szlovákia, Lengyelország és Magyarország bevonásával tegyenek előkészületeket arra az esetre, ha ki kellene segíteni gázzal Ukrajnát, és a gázt nyugatról keletre kellene áramoltatni. Az EU az ukrán gázszállító rendszer modernizációját is támogatná.
Az EU emellett befagyasztotta 18 ukrán személy vagyonát az uniós külügyminiszterek korábbi megállapodása értelmében – derült ki szerdán. Személyazonosságukat Brüsszel nem hozta nyilvánosságra, de annyit tudni, ukrán állami alapok hűtlen kezeléséért tartják őket felelősnek.
Az unió állam- és kormányfői csütörtökön gyűlnek össze Brüsszelben néhány órára, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. Tárgyalnak Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel is, aki az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal, a pártok frakcióvezetőivel és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral is találkozik. Az EU-csúcson vélhetőleg megvitatják a bizottság által javasolt segélycsomagot, illetve az Oroszország elleni lehetséges szankciókat is.
A szankciók bevezetéséhez az kell (az egyhangú döntésmellett), hogy a vezetők úgy értékeljék, Moszkva nem járult hozzá a térségben a feszültség csökkentéséhez az uniós külügyminiszterek hétfői találkozója óta.
Jelzésértékű lehet, hogy Steffen Seibert, Angela Merkel német kancellár szóvivője a Reuters szerint úgy nyilatkozott, a német kormány nem lát jelentős változást a Krímen, a helyzet továbbra is elfogadhatatlan.
A donyecki járat egyelőre törölve
Az ukrajnai események miatt a Wizz Air Ukrajna elhalasztja a Budapest–Donyeck járat elindítását – mondta szerdán a Népszabadság kérdésére Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója szerint az elmúlt hónapok eseményei hatására komoly visszaesés érzékelhető az ukrán piacon.
Vannak repülőterek, ahol egyharmadára esett vissza a forgalom. A légitársaság ukrán leányvállalata15-20 százalékkal csökkenti kapacitásait a márciusban életbe lépő nyári menetrendtől – ennek esik áldozatául a tervezett donyecki járat is. A Wizz Air mindazonáltal szeretne új ukrajnai bázist nyitni, méghozzá Lvivben. (V. G. G.)
