Moszkva ragaszkodik a februári alkuhoz

Orosz katonai beavatkozás történt, nem ismeretlen polgári személyek akciója – mondta szerdán lapunk kérdésére Martonyi János külügyminiszter. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden úgy fogalmazott, nem orosz katonák, hanem helyi védelmi erők akciója zajlik a Krím félszigeten. Martonyi – osztrák kollégájával, Sebastian Kurzcal közös budapesti sajtóértekezletén – felidézte az EU-s külügyminiszteri állásfoglalást, amely Ukrajna elleni agressziónak minősítette az orosz katonai műveleteket. Kurz szerint egyértelmű, hogy orosz csapatok tartózkodnak jogellenesen ukrán felségterületen. – Most az elsődleges feladat annak biztosítása, hogy az ukránok szuverén népként, békében élhessenek. Oroszországnak viszont elemi érdeke, hogy fenntartsa az EU-hoz fűződő gazdasági kapcsolatait – tette hozzá Kurz. Kárpátalját Martonyi Ukrajna legbékésebb megyéjének nevezte, ahova Kijevből olyan új kormányzót neveztek ki, aki félig magyar, s Nyíregyházán tanult. (D. A.)

Nem a „kardcsörtetés”, a katonai szituáció a legveszélyesebb, hanem Ukrajna felbomlása: ennek az ukrán nép csak vesztese lehet, és a polgárháborút sem lehet kizárni. A felbomlás a donyecki tüntetésekből is látható, az ukrán dezertálások formájában pedig az elmúlt napokban a katonai helyzetben is megjelent – állítja lapunknak adott helyzetértékelésében Bárdos-Féltoronyi Miklós geopolitikai kutató, a Louvain-la-Neuve-i Egyetem nyugalmazott professzora, aki Lvivben (Lembergben) is tanított korábban.

A kutató úgy látja: az ukrán vezetés mellett felelősség terheli a mostani helyzetért a Nyugatot és Oroszországot is, de kiemeli: a Nyugat, „amely Afganisztán, Irak, Libanon, Szomália óta nem nagyon adhat erkölcsi leckéket”, hamis várakozásokat keltett az ukránokban, és nem vette elég komolyan az oroszokat.

– Ahogyan 1956-ban, Magyarországon is a hátunk borsódzott a nyugati ígéretektől, majd az 1990-es évek elején a horvátokat lázította a Nyugat, most ugyanez történt Ukrajnában. Miközben Amerika gyakorlatilag semmit nem tehet, és Európa sem sokat – hangoztatja Bárdos-Féltoronyi Miklós.

Szerinte nehéz bármilyen ukrán vezetés mellé jó szívvel odaállni, hiszen az elmúlt húsz évnek egyazon korrupt, az országot szegénységben tartó garnitúrájáról van szó Julija Timosenkótól és mostani bábjaitól, a megbuktatott Viktor Janukovicsig. „Nem vagyok Merkelpárti, mégis Angela Merkel tűnik a legjózanabbnak, az óvatos diplomatának.

A Nyugat tárgyalt ugyan, de nem elég következetesen, kettős politikát folytatott”. Mint a hírügynökségek is jelentették, Vlagyimir Putyin orosz elnök a német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében beleegyezett abba, hogy hozzanak létre csoportot a Krímben kialakult helyzet kivizsgálására az EBESZ égisze alatt.

– Igazán csak Galícia Nyugat-párti Ukrajnában, másutt a semlegességpártiak lehetnek többségben. Az igazi veszély a 46 milliós ország felbomlása, ahogyan Jugoszláviával is történt. Úgy tűnik, nemcsak Oroszországnak fűződik érdeke az egységes Ukrajna feldarabolásához; az ukránok pedig – a külső hatalomgyakorlás esetén – még az eddigiekhez képest is kevésbé szólhatnának bele saját sorsuk alakulásába – mondja Bárdos-Féltoronyi. (Szőcs László)