galéria megtekintése

Zuckerberg is egydolláros „éhbéren”

Az írás a Népszabadság
2014. 04. 02. számában
jelent meg.


Kriván Bence
Népszabadság

A fizetés helyett milliárdos bónusz és költségtérítés jár a Facebook alapító-vezérigazgatójának.

Mark Zuckerberg is csatlakozott az „egydolláros emberek” nem túl népes csapatához: a Facebook alapító-vezérigazgatója jelképes egydolláros fizetést vett föl 2013-ban, ezt hétfőn jelentette be hivatalosan a tőzsdefelügyeletnek (SEC). Természetesen az alapfizetésről van szó, más juttatásokat elfogadhat a cégétől, amelynek részvényeit 2012 májusában vezették be a Nasdaqra. Abban az évben pontosan 503 205 dollárt vett fel „alapból”, s ehhez jött még hozzá 1,99 millió dollárnyi költségtérítés, aminek mértéke a 2013-ban 653 165 dollárra zsugorodott. Ez viszont az utolsó centig Zuckerberg magánrepülőjének fenntartási költségeire ment el.

Az okostelefonos platformok mesés vagyont hoztak Zuckerbergnek
Az okostelefonos platformok mesés vagyont hoztak Zuckerbergnek
Robert Galbraith / Reuters

A Facebook-vezér nincs rászorulva arra, hogy felvegye alapfizetését, hiszen a maga 27 milliárd dolláros vagyonával jelenleg a 22. helyen áll a Bloomberg leggazdagabb üzletembereket felsoroló, napi frissítésű listáján. Vagyonának oroszlánrészét természetesen Facebook-részvénycsomagja adja, ezért sem mindegy számára, hogyan teljesít forgalmát – és főként nyereségét – illetően a világ legnagyobb közösségi portálja. (Zuckerberg birtokában van a szavazó részvények 61,6 százaléka.) Tavaly nem lehetett oka a panaszra, az amerikai tőzsdeboomnak köszönhetően a Facebook árfolyama, ezzel Zuckerberg vagyona is megduplázódott. Ezzel együtt megjött a Zuckerberg házaspár adakozókedve is. Olyannyira, hogy egyből az élre is ugrottak az amerikai filantrópok 2013-as listáján azzal a 18 millió Facebook-részvénnyel, amit egy szilícium-völgyi, gyermekekkel foglalkozó nonprofit alapítvány számára ajánlottak fel. Az akkor 992 millió dollárt érő csomag ma 16,5 millióval ér többet – ha nem költöttek el belőle.

 

A cégvezető tavaly bónuszként 60 millió Facebook-részvényt kapott, amelynek értékesítéséből 3,3 milliárd dolláros jövedelme származott. A Facebook menedzsergárdája sem panaszkodhat alulfizetettségre, bár a 2012-es aranyév után már kevesebbet apríthatnak a tejbe. Az üzemeltetési vezérigazgató, Sheryl Sandberg a tavalyelőtti 26,2 millió után, 2013-ban kereken tízmillióval kevesebbet vihetett haza bónuszként. A januári árfolyam-emelkedésnek köszönhetően Sandberg is dollármilliárdossá vált. David Ebersman pénzügyi vezérigazgatónak 17,5 millióról 10,5 millióra csökkent a bónusza, míg David Fisher alelnöké 12-ről nyolcmillióra olvadt.

Az ingyenmunkával felérő egydolláros éves bér nem új keletű a Szilícium-völgyben, számos topmenedzser ezért a jelképes összegért vállalta a hozzá szorosan kötődő technológiai cég vezetését. Abban sincs különbség, hogy a cégvezetők zöme tulajdonosként is érdekelt volt vállalata felfuttatásában, s akkor tette meg ezt a szimbolikus gesztust, amikorra már gondtalan anyagi hátteret biztosító magánvagyont halmozott fel.

Így cselekedett a legendás Steve Jobs, az Apple 2011-ben elhunyt társalapítója, akit a gyakorlat meghonosítójának tekintenek a technológiai szektorban. A Google alapítói, Larry Page és Sergey Brin is egydolláros cégvezetőnek számítanak. Ahogy Larry Ellison Oracle-alapító is, aki viszont 2010-ben rámutatott a rendszer hivalkodó voltára, hiszen a jól megszolgált egydollárosa mellé 77 milliót is hazavitt prémiumként. A költségtérítésekről, bónuszokról az üzletemberek ugyanis önként nem szívesen mondanak le. Pályafutása során több üzletember is egy időszakra „dollar-a-year (wo)man”-né vált: így az említetteken kívül Elon Musk (Tesla Motors), Meg Whitman (Hewlett- Packard), Mark Pincus (Zynga), Lee Iacocca (Chrysler) Jerry Yang ( Yahoo!) és Richard Fairbank (Capital One Financial).

A „dollar-a-year men” fizetési kategória az első világháborútól vált ismertté az Egyesült Államokban, ahol törvény tiltja, hogy a kormány önkénteseket alkalmazzon. Ennek megkerülésére találták ki az egydolláros rendszert – ami az első és a második világháborúban és a koreai háború során bevett módszer volt –, amivel azok élhettek, akik alanyi jogon megfelelő vagyonnal rendelkeztek. A politikusok körében a Wikipedia Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzót, Mitt Romney 2012-es republikánus elnökjelöltet, Michael Bloomberg New York-i expolgármestert hozza fel példaként.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.