A legtöbben a főváros környékéről és a csok által megkövetelt legalább 90 négyzetméteres 3-4 szobás házak után érdeklődnek, ahol a család három gyerekkel is kényelmesen élhet. Az osztrák és az olasz piacra is dolgozó Wolf Haus Kaposvár melletti gyárának évi 200-250 ház legyártására van kapacitása, ennek felét már lekötötték a megrendelők.
„Tavalyhoz képest legalább 40-60 százalékkal nőtt a megrendelések száma és értéke, de több cégnél százszázalékos a növekedés" – erősítette meg Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. Sőt, a magyar vállalkozások már Svájcba és Ausztriába is szállítanak. Nehéz időszak ért ezzel véget: a válság ugyanis megtizedelte a piaci szereplők számát, a külföldi cégek pedig egy kivételével mind kivonultak az országból. „Míg 2009 előtt évente akár kétezer könnyűszerkezetes ház is épül Magyarországon, a krízis következtében a megrendelések száma a cégenként jellemző 30-40-ről 2-3 darabra esett vissza. Most véget értek az ínséges évek, és jövőre ismét elérhetjük akár az évi kétezer darabot" – tette hozzá Kárpáti, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy emiatt megjelentek a kevésbé jó minőségben dolgozó vállalkozók is. Érdemes ellenőrizni például a kiválasztott cég referenciáit, termékeinek minősítését.
Továbbra is Budapesten és a fővárosi agglomerációban, valamint Nyugat-Magyarországon, Győr, Mosonmagyaróvár környékén, a szlovák határnál a legnagyobb a kereslet. Akadnak osztrák, szlovák családok, akik Magyarországon építkeznek, és innen ingáznak például Pozsonyba. Kárpáti József szerint a növekedés a piacon tartós lesz.
Négyzetméterenként 150-170 ezer forinttól már építtethető könnyűszerkezetes ház, a középkategória 250 ezer forintnál kezdődik, 300 ezer forint fölött már pedig prémium besorolású épület húzható fel.
A hiányzó munkaerő miatt az építkezések olykor egy hétig is állnak, de már elkezdődött a magyar szakembergárda visszaáramlása Nyugat-Európából Magyarországra, mert a román és lengyel munkások dömpingje lenyomta a béreket, ezért sokan visszatérnek – annál is inkább, hiszen itthon lakásépítési boom kezdődött, és a cégek hajlandóak többet fizetni a dolgozóknak, nehogy megrendelésektől essenek el. Az emelés az itthon maradt dolgozókat is érinti, ami viszont megjelenik az eladási árban.
Probléma mindenesetre, hogy egyes bankok a téglaépítésű ingatlanoknál lényegesen alacsonyabb áron számítják a könnyűszerkezetes ingatlanok értékét a hitelszerződések megkötésekor. „Pedig előbbiek a közhiedelemmel ellentétben nem olcsóbbak, mint a téglaépítésűek, hisz a jól szigetelt falakon kívül a többi anyag ugyanaz, mint a hagyományos házaknál. Az ugyanakkor igaz, hogy ezeket a házakat később nehezebb eladni használtan, de ez azért van, mert eleve kisebb a piac" – magyarázta Kárpáti József.
Csak a szerkezet könnyű, a meghatározás nem
A könnyűszerkezetes épületek fogalma nincs pontosan meghatározva. A könnyűszerkezetes vagy készház-technológiájú házak a téglaépítésűeknél lényegesen energiahatékonyabbak, környezetbarátabbak. Jellemzőjük, hogy egyes elemek vagy akár az egész épület előregyártott, azaz gyorsan, az időjárástól függetlenül felhúzható. Magyarországon az ÉVOSZ becslése szerint jelenleg 40 ezer könnyűszerkezetes ház van. Ez azt jelenti, hogy az épülő házak 12-13 százaléka készül ilyen technológiával. Nagyságrendi ugrás ugyanakkor a következő években sem várható, mert a magyar építkezési kultúrában a tégla a meghatározó alapanyag. Míg a dánok, svédek számára a fa- és a könnyűszerkezetes építkezés a természetes, Magyarországon vagy Olaszországban éppen fordított a helyzet. Magyarországon jelenleg kizárólag az a cég építhet könnyűszerkezetes házat, ami minősített, tanúsítvánnyal rendelkező építési termékekkel dolgozik. Míg a hagyományos házak alapanyagai általában szabványos termékek, a könnyűszerkezetes házak alapanyagait szabvány hiányában minősíteni kell.
