A NAV szerint a konkrét cég ügyében adható válaszok adótitkot képeznek, a többivel pedig forduljunk az NGM-hez. (Pedig Vida Ildikó kültagi pozícióját korábban maguk erősítették meg. A sajtóosztálya mögé búvó elnök saját céges emlékei szakértők szerint nem minősülnek adótitoknak.) Az NGM szerint „a NAV arról tájékoztatta a gazdasági tárcát, hogy Vida Ildikó kültag volt az 1993-ban alakult (Casus Művészeti Szolgáltató) Bt.-ben, ami azt jelenti, hogy sem a társaság képviseletére, sem a vezetésére nem volt jogosult; Vida Ildikó elnökhelyettesi kinevezése előtt (1998) megszüntette a kültagságát a társaságnál".
Ezzel az időtényezőt kissé nagyvonalúan kezelő kurta tájékoztatással az NGM minden jel szerint tökéletesen megelégedett. Arra a megjegyzésünkre, hogy az állításuknak nyoma kellene hogy legyen a közhiteles aktában, de valójában nincsen, illetve bekérték-e az állítás okirati bizonyítékait, az NGM-ből azt felelték, a cégbírósági adatok nyilvánosak, ami ott nincs, az nem nyilvános, a cégbíróság adatkezelése nem az ő hatáskörük.
A Fővárosi Cégbíróságot felügyelő Fővárosi Törvényszéktől nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy van-e a birtokukban az állítást alátámasztó okirat. De a lapunknál lévő közhiteles iratjegyzék nem tartalmaz erre utaló jelzést. Zöld László, aki 2006 és 2011 között végelszámolóként intézte a Casus megszüntetésével kapcsolatos ügyeket, rögzítette: a változás társaságiszerződés-módosítást igényelne, de ilyennel nem találkozott. A jegyzett tőke sem változott. A Vida Ildikó kültagságának korai megszűntével kapcsolatos NAV-nyilatkozat Zöld szerint „nem alátámasztott".
Tokár Tamás cégügyvéd ugyanerre a „nem igazolt állítás” kifejezést használja. A szakember rögzítette, egy társaság nyilvános adataiban kizárólag az számít valósnak, ami a cégbíróságon fellelhető, hiszen erre alapozva akár ügylet is köthető.
Mindketten felvetették, Vida védekezhetne úgy, hogy az ügyvédjének átadta a nyilatkozatát, aki ezt nem továbbította a cégbíróság felé. De ha a szóban forgó ügyvéd ezt netán vitatná, hosszadalmas és ilyen idő távlatán már esélytelen per indulna. Tokár szerint három évvel a megszűnés után a cégbíróság már nem módosítana semmin, főleg nem évtizedekre visszamenőleg.
Ráadásul a társaság ügyvédje – egyszersmind másik kültagja – akkoriban a Vidával egy lakcímen lakó, azóta számos Fidesz-támogatású állami tisztséget betöltő, jelenleg az állami vagyonkezelőt irányító Halasi Tibor volt. Vagyis a NAV-vezető ezt a kártyát feltehetőleg még akkor sem játszaná ki, ha bármely tényállítását az NGM felé igazolnia kellene. Ez a veszély azonban a jelek szerint nem fenyegeti.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felett álló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) lényegében egyetlen szóra sem méltatta az állami vagyonkezelőt irányító Halasi Tibor 18 éven át tartó, Vida Ildikóval közös fantom bt.-kültagságát. Kérdésünkre, miszerint vizsgálják-e az állami vagyont irányító vezető cégügyét, annyit írtak, hogy „az NFM nem indított vizsgálatot és nem áll rendelkezésre olyan információ, amely alapján a vizsgálat lefolytatása indokolt lenne”. Az MNV lapunknak elnökük ügye kapcsán korábban egyebek mellett azt írta: az ügyvédi kamara nem tiltja olyan társasági szerződések ellenjegyzését, amelyen az ügyvéd kültagként is szerepel, illetve, hogy 2000 előtt a bt.-knek nem kellett mérleget leadniuk. Szakértők ezt cáfolják.
