Felvetésünkre, hogy mi változott meg az elmúlt fél évben, s mire ez a derű a fejleményeket illetően, Czerván György úgy fogalmazott, a versenynek lehetnek vesztesei is. Nem mondjuk azt, hogy eljött a Kánaán ideje, de azt sem, hogy összeomlást kellene vizionálni. Ami rajtunk, az agrártárcán múlik, mindent meg akarunk tenni azért, hogy a hazai tejtermelők sikeresek legyenek a kvótarendszer lebontása után is.
Ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztató közben elmondta, hogy tavaly kilogrammonként 12,94 forintot fizettek ki támogatásként, míg idén ezt 26,45 forintra emelték. Ez fajlagosan a legnagyobb arányú szubvencionálási szint az összes tagállamot figyelembe véve. Összességében ez azt jelenti, hogy az erre fordított forrásokat az elmúlt évi 28,93 milliárd forintról, az unió jóváhagyásával sikerült közel 49,5 milliárd forintra növelni. Nyilván a két szép szemünkért nem fog húst és tejet termelni senki, ezt akkor teszi meg, ha jövedelmező lesz a gazdálkodása, ehhez minden lehetőséget szeretnénk megadni – jelentette ki az államtitkár.
A magyar ágazatnak elsősorban a belső piacokra kell koncentrálnia, hiszen vannak lehetőségek, miután a Magyarországra kiosztott kvótamennyiséget az utóbbi időben nem sikerült kihasználni. A hazai termelés – ami tavaly 1,7-1,8 milliárd liter volt – az elmúlt időszakban mintegy 20 százalékkal jellemzően elmaradt a felső szinttől. Ezenfelül a fogyasztással is van hova fejlődni – jegyezte meg az államtitkár –, hiszen a hazai tejfogyasztás évente 51,9 kilogramm fejenként, míg ugyanez az Európai Unióban csaknem 65 kilogramm. Ha az összes tejterméket egy kalap alá vesszük, akkor is komoly a hazai lakosság elmaradása az uniós átlagtól, hiszen így az éves átlagos fogyasztás itthon alig 150 kilogramm fejenként, míg az EU-ben eléri a 200 kilogrammot.
|
Tejszínt csomagolnak egy üzemben
Mohai Balázs / MTI |
A sajtótájékoztatón részt vevő Mélykúti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke az előzőekhez hozzátette: a kvótarendszer egy fontos piacszabályozás volt, ám megszűnése nem fordítja fel a világot. E nélkül is képesek leszünk versenyképesen termelni, és felvesszük a kesztyűt. Konstruktív együttműködésnek kell jellemeznie a következő éveket, és nem az ellenállásnak és a vitának.
A hazai keresletet a lehető legnagyobb mértékben ki kell szolgálni, s ennek során hangsúlyozni kell a élelmiszer-biztonságot. Ez lehet az egyik ütőkártyája az ágazatnak a bizonytalan eredetű import, sok esetben áfacsalt termékekkel szemben. Ennek egyik komoly eszköze lehet az a 420 millió forintos marketingalap, amelyet állami szerepvállalással hoztak létre. Ennek felhasználásával a tervek szerint már májusban elindul egy hazai tejfogyasztást népszerűsítő kampány.
Mélykúti azt is kifejtette, hogy bizonyos termékeknél folytatódjon az áfacsökkentés, a terméktanács szeretné, ha a fogyasztói tej 5 százalékos sávba kerülne. Ha ez megvalósulna, akkor ezt akár még rezsicsökkentési elemként is lehetne kommunikálni – jelentette ki a szakmai szervezet vezetője. Czerván erre úgy reagált: a tárca mindig is érdekelt volt az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésében, ám a kérdés a Nemzetgazdasági Minisztériumban dől el. Hozzátette: az említett termékkör esetében ez mintegy 18 milliárd forintos bevételkiesést jelentene.
Hogy hogyan alakul a tejtermelés helyzete, az a jövő zenéje lesz, az azonban a felvásárlási árakon látszik, hogy igen feszített a piac, s a termelőknek nem nagyon van mozgásterük. A tej felvásárlási ára ugyanis 98-99 forint most kompenzációkkal együtt, míg az önköltségi ár 93-95 forint között alakul. Vagyis valóban nincsenek könnyű helyzetben a tejtermelők.
