|
Kiverte a biztosítékot a Nemzetgazdasági Minisztériumban a balatonfenyvesi CBA-piac
Földi Imre |
Lapunk tudósítója a CBA elvileg hét eladói helyre hirdetett balatonfenyvesi „termelői piacán” a hétvégén mindössze egyetlen málnaárust talált, de a Coop hálózatához tartozó két révfülöpi bolt mellett is mindössze hét, illetve négy elárusítóhely lesz. A révfülöpi önkormányzat honlapján olvasható piacnyilvántartás szerint a kormányhivatal úgy adta ki az engedélyt, hogy feltételül szabta a boltosoknak: létesítsenek pormentes árusítóhelyeket, szennyvízelvezetést, a vevők számára illemhelyeket, azaz a szövegből arra is lehet következtetni, hogy az engedély kiadásakor ez még nem volt meg a szervezőknek. (Igaz, korábban, 2012-ben is adott ki az önkormányzat hasonló megkötésekkel engedélyt piaclétesítésre.)
Hiába kértek enyhítést
Az önkormányzatok némileg feltűnő engedékenysége azzal is magyarázható, hogy mint arról beszámoltunk: a Balatonnál főszezonban komoly problémákat okozhat a vasárnapi boltzár. A törvénymódosítás miatt alig van olyan helyi vállalkozó, aki nyitva tudna tartani, így akadt olyan balatoni település, ahol a mintegy 50 ezer nyaralóra mindössze három bolt jut vasárnap. (Az egyik ebből egy korábban is működő piacon nyitott Coop bolt.) Korábban a balatoni önkormányzatok levélben kérték a kormányt, hogy legalább az átálláshoz szükséges egy-két évre adjanak felmentést a főszezonban a helyi vállalkozóknak a vasárnapi boltzár alól, ám a kabinet végül megmakacsolta magát és közölte, hogy a balatoni települések sem kaphatnak kivételes bánásmódot.
A lecke adott a kormánynak: amennyiben maradéktalanul be akarja tartatni a vasárnapi bezárást indokló törvényhozói szándékot, úgy valamit kezdenie kell a CBA és a Coop tagvállalatok magánakciójával. (A hírek szerint a Coop máris tucatnyi üzletének piaccá nyilvánítását kezdeményezte.) Amennyiben ugyanis szemet huny a – jogilag amúgy helytállónak tűnő – gyakorlat felett, úgy elvileg a nagy külföldi áruházláncok (melyek közül többnek különösen a balatoni főszezonban komoly érdeke fűződik a vasárnapi működéshez) nyitva lenne az út, hogy némi befektetéssel hétnapos üzletet létesítsen. A nagyláncok, így a Balaton körül számos üzlettel jelenlévő Tesco arculatjavítási céllal eddig is keresték a kapcsolatot a helyi termelőkkel és most nem lenne jogi akadálya sem annak, hogy a termelők a hipermarketnél „autentikusabb” helyszínen, egy áruház mellett szervezett piacon mutatkozhassanak be.
Igaz, amint arra a Blokkk.com kiskereskedelmi szakmai blog is figyelmeztet: a piaclétesítéshez nemcsak kofákat kell toborozni, ám a vonatkozó jogszabályok szerint többek között vízvételi, kézmosó helyet is kell biztosítani, illetve – ez tűnik a legproblematikusabbnak – a várható látogatószám függvényében nyilvános vécéket is üzemeltetni kell. Márpedig ez egy nagyobb szuper- vagy hipermarket esetében nem is olyan kicsi befektetés: a vonatkozó jogszabály szerint ugyanis, ha a piac kapacitása átlagosan egyszerre száz látogató, akkor – amennyiben a nemek aránya egyenlően oszlik meg, úgy – az üzemeltetőnek három női és két férfi illemhelyet, valamint további két vizeldét kell biztosítania. Ám, ha a látogatószámba beleszámít a piaccá avanzsált hipermarket nem ritkán több száz látogatója, úgy a jogszabály azt az abszurd helyzetet is hozhatná, hogy több tucat mellékhelyiséget kellene kialakítani az áruház mellett.
Kivárnak a multik
Ennek is betudható, hogy a nagyláncok eddig sem erőltették ezt a megoldást, dacára, hogy a kiskapu ismert volt: a CBA és a Coop mellett többek között a Sparnak is van eredetileg piacon létesült, így vasárnap is nyitva tartó üzlete. A CBA és a Coop piacnyitásai nyomán mindenesetre az Országos Kereskedelmi Szövetség állásfoglalást kért a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. –Nem sok értelme lenne ezzel ügyeskedni, a kormány akkor és úgy írja át a törvényt, ahogy akarja – mondta lapunknak az egyik nagylánc képviselője.
Nem könnyű helyet szorítani a vécének
Egy áruház „piacosításához” nem csak szakhatósági engedélyekre van szükség. A nemrég az Európai Bizottság által kritizált plázastop szabály helyébe lépett új előírás szerint minden 400 négyzetméter feletti kiskereskedelmi beruházásra – idetartozik a bővítés is – külön engedélyt kell kérni. Márpedig korábban az állami plázastop-bizottság működésénél is jól látható volt, hogy a nemzetgazdasági és vidékfejlesztési tárca prominenseiből álló testület igencsak szűkmarkúan bánt az engedélyekkel a kormány által kevéssé kedvelt nemzetközi láncok esetében. Bővítés nélkül viszont nem mindig oldható meg a piaccá nyilvánításhoz szükséges mellékhelyiségek kialakítása.
