Az általunk megkérdezett szakértők határozott véleménye szerint egy társaság – akár a húsz évvel ezelőtti, akár a jelenlegi szabályokat vesszük alapul – a megalapítástól a törlésig, avagy a működéstől való eltiltásig tekintendő működőnek. Más értelmezés nem lehetséges. Márpedig a Casus Bt. tagjai 1993-ban állapodtak meg a működésről, a céget 1995-ben jegyezték be, és 2005-ben a bíróság rendelte el a végelszámolását, egyszersmind eltiltva a további működéstől. Ezért aggályos lehet, hogy az adóhivatal vezetője, avagy a felügyeletét ellátó nemzetgazdasági tárcavezető egy ilyen céget „körülbelül egy évet működőnek”, avagy bármely társaságot „igazából nem működőnek” minősít.
Meglehet, Varga és Vida működés alatt – tévesen – számlák kibocsátását és befogadását érti. Ám bizonyítékot sem erre, sem ennek ellenkezőjére nem találni. A bt.-nek a kezdeti időkben bizonyosan voltak költségei – ha más nem, a bejegyzési illetékek –, és valószínűleg jutott bevételekhez is a nevével megegyező egykori iskola révén.
Televíziós nyilatkozatában a tárcavezető nem minősítette azt a tényt, hogy a társaság működése egyetlen évében se nyújtott be se mérleget, se adóbevallást, még az általuk „körülbelül egyévesnek” tekintett működés után sem. Ez az akkor épp Vida Ildikó irányította adóhivatalnak 2001-ig – a nyilvános adatok szerint – nem szúrt szemet, sőt 2013-ban az – akkor már ismét Vida vezette – adóhatóság szintén engedékeny nyilatkozatot tett a már megszűnt bt.-ről. Ha az általuk „működésként” értelmezett időszakban se voltak a bt.-nek kiadásai és bevételei, rejtély, hogy a nemzetgazdasági miniszter és az adóhivatal elnöke mit ért egyáltalán működés alatt.
A Vidához hasonlóan szintén jogász végzettségű, Fidesz-közeli és a Simicska-körhöz köthető Halasi Tibor nevében az MNV lapunknak azzal indokolta a bt. mérlegeinek hiányát, hogy azok leadását először a 2000. évi C. törvény írta elő. Ez szerintük logikusan magyarázza, miért nem lelhetők fel a korábbi évekről szóló mérlegbeszámolók.
Ezeket az értelmezéseket a lapunk által megkérdezett valamennyi pénzügyi szakértő határozottan visszautasította. Egybehangzó állításuk szerint a bt.-knek a 90-es évek közepén is volt mind adóbevallási, mind mérlegkészítési és -leadási kötelezettsége. Zöld László, aki végelszámolóként 2006 és 2011 között hasztalan igyekezett rábukkanni a Casus Bt. vezetőjére, illetve vagyonára, leszögezte: ha a társaság végelszámolását a cégbíróság rendeli el, akkor eltiltja a további működéstől is, de a végelszámolónak ettől függetlenül a cég végleges törléséig kötelező évente beadnia adóbevallást. Azt a védekezésként felhozott érvet, miszerint a kültagok nem tartoznak felelősséggel egy bt. működéséért, forrásaink kétségtelennek nevezték, megjegyezve: ez a pozíció elsősorban nyereségrészesedéssel kecsegtetett.
A mögött, hogy a társaság bejegyzése két évig, megszüntetése pedig tíz évig tartott, illetve a hatóságoknak legalábbis hat évig nem tűnt fel a bt. önértékelési zavara, a szakértők nem keresnének különösebb mögöttes indokokat, annak okát pusztán az akkor még papíralapon működő szervezetek lomhaságában látják. Az adóhivatalnak sem akkor, sem azóta nincs számonkérhető kötelezettsége arra nézvést, hogy egy mulasztás elkövetését követően mennyi időn belül kell figyelmeztetést kiadnia vagy bírságolnia. Többen furcsállották, hogy a bt. megszüntetése miképp húzódhatott el tíz évig, amikor ezalatt semmiféle életjelet nem adott magáról. Arra viszont minden forrásunk felhívta a figyelmet, hogy az elektronikus átállás óta az átfutási idők jóval rövidebbek, így sokkal esélytelenebb észrevétlen maradni.
Varga Mihály ígérete szerint az ügyben írásos feljegyzést kér Vida Ildikótól. Azóta sem a nemzetgazdasági tárca, sem az adóhivatal nem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre. Így nem tudhattuk meg, hogy az adóhivatal mikor észrevételezte a Casus Bt. bevallási kötelességszegését, mit tettek, egyáltalán tettek-e bármit is ennek kapcsán.
Etikátlanságok, felszámolások
Az állami cégek százai felett őrködő MNV a jogász végzettségű Halasi Tibor védelmében több, mások által valótlannak tartott állítást tett. Úgy véli, a kamara több állásfoglalásában is kimondta, hogy ügyvédként ellenjegyezhető olyan bt.-k társasági szerződése, amelyen kültagként maga is szerződő fél. A kamarát vezető Bánáti János ellenben újólag megerősítette, hogy ezt etikai szabályzatuk 1999 óta tételesen tiltja. Igaz, a Casus vitatott szerződése 1993-as, akkor pedig ez még legfeljebb csak kevésbé elegánsnak számított. Kutatásaink szerint Halasi Tibor 1993-ban a H. S. Editor Kultúrális (sic!) Bt. hasonló papírját is kettős szerepben jegyezte. Igaz, e cégből öt év múlva kiszállt. Halasi Tibor két, 2011–2014 között felszámolt társaságban is résztulajdonos volt: 2003–2005 között a Mediátor iroda Kft.-ben, 2007–2008 között pedig a Daymed Medical Center Zrt.-nél. Mindezekre az MNV úgy reagált: magánügy, hogy Halasi Tibor az elmúlt 20-30 évben milyen üzleti megfontolással mely magángazdasági társaságokba lépett be vagy melyekből lépett ki.
