Ütemet téveszt a magyar gazdaság

A GKI Gazdaságkutató szerint a beruházások megrekednek a tavalyi szinten, a gyenge euróövezeti konjunktúra és a nemzetközi konfliktusok – köztük első helyen az orosz–ukrán válság – erősen szűkítik a feldolgozóipar exportlehetőségeit. A gazdaság hitelezése még mindig romokban, a bankállamosításokkal, így az MKB és a Budapest Bank megszerzésével nemcsak a hazai részarány nőtt bőven 50 százalék fölé, hanem a kockázatok is jócskán emelkedtek a kontrollálatlan, szubjektív szempontokat érvényesítő kihelyezések kézzelfogható rizikója révén – állapítják meg a GKI-nál. Enyhít a gondokon, hogy a Matolcsy György vezette jegybank növekedési hitelprogramja 2015 végéig még tömi a pénzt a kisvállalkozásokba, a lakossági kereslet megugrását azonban illuzórikus várni, mert itt továbbra is a hitelek leépítése lesz túlsúlyban.

Az idén a bel- és külföldi kereslet lanyhulása következtében szinte minden ágazat dinamikája lassul, de visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban kell számítani – áll a GKI kétszázalékos GDP-többlettel számoló előrejelzésében. A leggyorsabban az ipar fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz, míg az agrárium stagnálásra ítéltetett. A növekedésnek lökést adhatnak az alacsony energiaárak, de ennek mértékét még nehéz számszerűsíteni. Ahogy azt is, hogy az államosításra épülő, piacellenes és szelektív különadókkal, valamint a korrupciógyanúval jellemzett gazdaságpolitika miatt romló külföldi megítélésünk hány potenciális beruházót taszít el tőlünk.

A Századvégnél nem ennyire borúlátók, sőt, a kormányénál és az MNB-nél is jobb, 2,6 százalékos növekedéssel kalkulálnak. Gazdaságkutatóik szerint a növekedés lendületes lesz, ennek elsődleges forrását a belső felhasználás emelkedése adja majd. A GKI 1-1,5 százalékával szemben a kormányközeli cégnél csaknem háromszázalékos fogyasztásbővülést jósolnak, mert annyi pénze lesz a lakosságnak, hogy alig győzi majd elkölteni. A 3,4 százalékkal emelkedő minimálbér, a szociális segélyből kiszoruló rétegek tömegeinek közmunkássá válása, a munkanélküliség 7,1 százalékra csökkenése, a devizahitelek rendezésével visszakapott, illetve a lakosságnál maradt több százmilliárd forint, továbbá a rezsicsökkentésből még megspórolt pénzek növelik a vásárlási hajlandóságot – igaz, immár csak a hét hat napján.

A lakosság pénzügyi mozgástere nőtt 2014-ben, a nála maradt jövedelemnek egyre nagyobb hányadát fogja elkölteni, s ezzel serkenti a gazdaságot – véli Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője, aki ennek bizonyítékát abban látja, hogy a nem élelmiszerek körébe tartozó cikkek kiskereskedelmi forgalma meglódult, beindultak a korábban elhalasztott lakossági vásárlások. A kiskereskedelmi forgalom növekedésében az üzemanyagok áresése is nagyban közrejátszott. A GDP megtermelésében a főszerep jövőre is a járműgyártásra hárul, az építőipar öt-tíz százalékos bővülésre áll vissza a beruházási boom lecsengésével. Az elemző szerint rengeteg kockázati tényező befolyásolja a magyar gazdaság 2015-ös teljesítményét, amelyet jelenleg 2,2 százalékos GDP-többlettel lehetne jellemezni.