A napokban jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint az uniós pályázatok kezelésével kapcsolatos, jelenleg közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokat a szakminisztériumok „saját erőforrásaikra támaszkodva” kell ellássák. A Nemzetgazdasági Minisztérium kapja meg a Mag – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. – munkáját. A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt., valamint a NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. munkatársai a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerülnek, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. feladatait pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el április 15-től. Ugyanekkor azt is tartalmazza a kormányhatározat, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszak pályázati úton felhasználható vidékfejlesztési forrásainak kezelése a Miniszterelnökséghez kerül, s a közreműködő szervezeti feladatokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el. A nem pályázati úton elérhető pénzek irányító hatósági feladatai továbbra is az agrártárcánál maradnak.
A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárságánál megtudtuk, a közreműködő szervezeteknél összesen 2009-en dolgoznak, jelenleg közülük 50-en passzívak. Határozott idejű szerződése több mint 500 szakembernek van, a többiek határozatlan idővel vannak szerződtetve. Utóbbi számadatnak csupán azért van jelentősége, mert azokat a legegyszerűbb elküldeni, akiknek határozott időre szól a szerződésük.
A Miniszterelnökségtől kapott válaszból azonban kiderül, nem feltétlenül ők jelentik a célpontot, hiszen mint írják: „Megjegyezzük, az a tény, hogy valakinek határozott idejű szerződése van, természetesen nem lehet akadálya annak, hogy a határidő lejártát követően is foglalkoztassa az intézményrendszer”. Azt nem tudni, melyik minisztérium hány szakembert vesz át. Az ESZA Kft. esetében például úgy tudjuk, hogy a közel 700 alkalmazottból nagyjából 100-at tart meg a szakminisztérium. Az azonban nagy kérdés, hogy vajon hol tudnak majd elhelyezkedni az elbocsátott alkalmazottak, ha a jövőben a teljes uniós forrásfelhasználás központosítva lesz, azaz nem lesz szükség pályázatírókra és projektmenedzserekre sem.
A központosítást, a közösségi támogatások egy kézben tartását mutatja az is, hogy 2014-től a Miniszterelnökséghez kerülnek a vidékfejlesztési források is. Ahogyan a Miniszterelnökségnél fogalmaznak: „Egy olyan struktúra és eljárás kialakítását tűztük ki célul, ahol egy egységes központi koordináció érvényesül minden uniós forrás felett, függetlenül attól, hogy az a forrás éppen melyik uniós alapból származik. Ez a központi koordináció a Miniszterelnökség keretein belül került kialakításra, amelynek feladata egy olyan kontroll gyakorlása, amellyel valamennyi fejlesztési forrás célzott, hatékony, az ország közép- és hosszú távú fejlesztési céljait szolgáló felhasználása biztosítható.” A cél természetesen ismét csak az, hogy egységes, ügyfélbarát, bürokráciamentes pályázati rendszer jöjjön létre. Így a pályázók a beruházásuk típusától és tárgyától függetlenül egységes eljárásrend keretében kérhetnek majd támogatást.
Kérdés ugyanakkor, hogy az új rendszerre szűkített, a szakértőitől is megfosztott intézményrendszer hogyan küzd meg a még tartó és a már megkezdődött programozási időszakok uniós támogatásaival. A 2007–2014-es időszak 8200 milliárd forintjából eddig 5300 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak, azaz mintegy 3000 milliárd forintnyi forrást még kezelni kellene. Sőt ennél többet, mert mint a napokban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára nyilatkozta, mintegy 9000 milliárd forintra kötöttek szerződést annak érdekében, hogy a támogatások száz százalékát el tudja költeni Magyarország. Ugyanis azzal számolnak, hogy lesznek olyan nyertes fejlesztések, amelyek végül nem valósulnak meg. Ráadásul tolvajokat üldöznek, azaz 4500 pályázó átvilágítása folyik, mert azt gyanítják, hogy nem arra használták a támogatást, amire kapták. Ez utóbbihoz is komoly erőforrások kellenek.
De ha ez nem lenne elég, a 2014–2020-as időszakban újabb 7200 milliárd forintnyi támogatást kap Magyarország. Már most látszik, hogy ennek a pénznek a költését nagyjából egyéves csúszással kezdi meg az intézményrendszer: az első pályázatok jó esetben is csak az év vége felé jelenhetnek meg. Ez pedig azt jelenti, hogy idén nem érkezik friss uniós pénz a gazdaságba azon felül, amelyet már odaítéltek.
Végül az is kérdés, hogy mit szól majd Brüsszel, amikor teljes valójában a szeme elé tárul az átszervezésmibenléte, és nemcsak azok a részinformációk állnak a rendelkezésére, amelyeket eddig kapott Magyarországtól. Ahogyan egy volt intézményrendszerbeli dolgozó fogalmazott: komplett operatív programokat függeszthet fel az unió, s ha ez így lesz, az tragikus következményekkel járhat.
