A kutatásból kiderül, hogy a cégvezetők jelentős része derűlátó volt a 2008-ban kirobbant globális gazdasági krízis kapcsán. Több mint 41 százalékuk úgy vélte, hogy az összeomlás hatásai súlyosabbak vagy sokkal súlyosabbak lettek, mint amire a kirobbanásakor számítottak. 43 százalék vélte úgy, hogy a hatások a várakozásiknak megfelelően alakultak.
Chikán Attila, az intézet igazgatója a kutatás eredményeinek ismertetésekor hangsúlyozta: ezzel összefüggésbe hozható, hogy a vállalkozások meghatározó része, csaknem 70 százaléka úgy véli: nem jutott túl a válságon és a fordulatra még várniuk kell.
 |
Chikán Attila, a Versenyképességi Kutató Központ igazgatója
Teknős Miklós / Népszabadság |
Akik ezen belül az idén számítanak valamilyen javulásra azok aránya 30 százalék körül mozog. Csupán a fennmaradó réteg, azaz a megkérdezettek harmada tartja azt, hogy már túl vannak a gazdasági krízist követő nehéz időszakon.
A válaszokból az a kép rajzolódik ki, hogy az elhúzódó válság fő okait nem is a nemzetközi piacon, hanem belföldön kell keresni. Ezen belül a legnagyobb gondnak a belső piaci kereslet tartósan alacsony szintjét tartják.
A szűkülő belföldi piac okozta gondokat a társaságok jelentős része exportbővítéssel igyekezett enyhíteni – a kutatásban résztvevők 53 százaléka szállított a külpiacra -, 41 százaléknak sikerült is bővülést elérni, szemben a visszaesők 23 százalékos arányával. Ha már erre az útra ráléptek alighanem ezeket a területeket nem adják fel, így vélhetően a javuló arány ezt követően is fennmarad – tette hozzá a központ igazgatója.
A kormányzat számára viszont az a nem túl hízelgő vélemény formálható meg a kutatásban, hogy a növekedés beindulását nem a pénzügyi-finanszírozási források nehéz elérhetősége okozza. A felmérés visszaigazolta, hogy a hitelszűke nem volt igazán korlátja a kkv-szektor növekedésének, az egyes cégek bővülésének.
Sokkal inkább hibáztatják a kkv-k a kormányzati működést. A megkérdezett vállalkozások nagy többsége szerint – 80 százalék – a kabinet tevékenysége „nem járult hozzá kedvezően a vállalat eredményes működéséhez." Különösen az adórendszer változásait és a forint árfolyamának ingadozásait tartozzák kedvezőtlen körülménynek.
|
A vállalkozások több mint kétharmada úgy látja, még nincs túl a válságon
Teknős Miklós / Népszabadság |
Ehhez kapcsolódóan Chikán Attila hozzátette: ez annak ellenére alakult így, hogy a kormányzat részéről 2010 után nem csak terv, hanem szándék is volt az adóterhek csökkentése. Más kormányzati célok azonban elsöpörték ezeket az elképzeléseket.
Meglepő eredmény volt, hogy a nagyon sok helyről hallható társadalmi problémákat sem tartják visszahúzó erőnek a cégek: a korrupciót és a fekete gazdaságot lényegében megszokták a vállalkozásvezetők, azok be vannak építve a várakozásaikba és a cégek működési modelljébe, s döntések során ezeket figyelembe veszik – tette hozzá Chikán.
Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan ismét kiemelték, hogy az adórendszer minden elemét szinte egyöntetűen negatívan értékelik mind a belföldi, mind a nemzetközi versenyképesség szempontjából.
A képet igencsak rontják a kutatásokra és fejlesztésekre költött források. Szomorú, hogy a vállalkozások lényegében nem ismerik fel az innováció jelentőségét. Különösen meglepő, hogy a válaszadók elképesztően alulértékelik az informatikai fejlesztések lényegét.
A vállalatok költségeiben igen alacsony az oktatási kiadások aránya. Chikán szavai szerint a cégek közel felének egyetlen fillérje sem volt továbbképzésre. Pedig óriási szükség lenne a menedzsmentképzésre, a módszertani ismeretek frissítésére, piacképesebbé tételére. Ez ugyanakkor arra is rámutat, hogy a hazai menedzsmentképzés – különösen az iskolán kívüli – nem túl erős lábakon áll.
Pedig a tanulásra valóban szükség lenne, amire rá is mutat a kutatás egyik eredménye. A korábbi felméréshez képest szinte valamennyi vállalati funkció esetén nőtt az elégedetlenség a teljesítménnyel kapcsolatban: leginkább az értékesítés, a marketing és a termelés szorulna fejlesztésre.
