Az intézkedés még inkább felpörgetheti a tavaly óta egyébként is felszálló ágban lévő lakáspiacot.
– Akár az árakat, akár a forgalmat vizsgáljuk, elértük a válság előtti szintet. A felívelés várhatóan a következő három-négy évben is folytatódik majd, az új lakások áfájának csökkentése pedig még új lendületet is adhat ennek a folyamatnak – mondta lapunknak Déry Attila, az Otthon Centrum (OC) vezető elemzője.
Több tízezer adásvétel maradt el 2008 óta.
Az emberek elbizonytalanodtak, nem mertek és nem is akartak hitelt felvenni, most azonban visszatért az optimizmus – ez részben az alacsony jegybanki alapkamatnak és annak a hitelkamatokra gyakorolt hatásainak köszönhető. Egyre többen találnak állást, a fiatalok pedig belevágnak a régóta halogatott szétköltözésbe a szülőktől – ezt tapasztalják legalábbis az ingatlanközvetítők.
|
Jövőre akár 8 százalékkal is csökkenhet az új ingatlanok ára
Forrás: Mediaworks/archív |
Déry Attila szerint a lakáspiaci tranzakciók ideális száma a csökkenő lélekszámot is figyelembe véve évi 180 ezer volna, a valóságban ehhez képest mindössze 80-90 ezer adásvétel történt a krízis időszakában. Ez a szám idén először közelítheti meg a hét évvel ezelőtti szintet a becslések szerint.
– Míg 2008-ban az ezer főre vetített 6,5 válásra és házasságra 2,4 lakás-, illetve házeladás esett, addig 2013-ban 5,8 ilyen életeseményre már csupán 1,5. A háztartások behúzták a kéziféket, ami a kockázatvállalási hajlandóságot illeti. Megváltoztak a fizetési szokások is: míg a krízis előtt az emberek hajlandóak voltak az új lakásokat építő vállalkozókat részletekben előfinanszírozni, most kulcsrakész ingatlanokat keresnek, és legfeljebb a vételár 10-20 százalékát teszik le az építkezés ideje alatt – magyarázta a szakember.
Némi problémát mindössze az okoz, hogy gyakorlatilag nem találni új építésű ingatlanokat a piacon: száz vásárolni szándékozó közül tízen szeretnének új lakásba vagy házba költözni, közülük az elmúlt időszak tapasztalatai alapján mindössze öt-hat százalék talál igényeinek megfelelő otthont. Bár vidéken egyre több néhány lakásos, sorházas építési projekt kezdődik, összességében továbbra is gyér a felhozatal.
Az első három negyedév statisztikái azt mutatják, hogy például a községekben még a tavaly átadott 980-at sem érte el az új ingatlanok száma. Az OC becslése szerint az idén összesen legfeljebb nyolc-kilencezer újonnan épített lakás kerülhet fel a hirdetési oldalakra, ez azonban az áfacsökkenés hatására jövőre akár meg is duplázódhat, és a rá következő években tovább nőhet – egészen addig, amíg a kedvezményes kulcs érvényben van. Sokan előre is hozhatják a lakásvásárlást, így a következő négy év alatt a normális kereslet többszöröse jelenhet meg.
Mindazonáltal az új építésű lakások ára a szakértők szerint korántsem esik majd vissza 17 százalékkal, hiszen az áfacsökkentésre részben éppen az eddig el nem indított projektek jövedelmezőségi mutatóinak javítása miatt van szükség.
Az árak a 2011-es mélyponthoz képest országos szinten kilenc százalékkal emelkedtek 2015-ig, ez most nyilvánvalóan nem folytatódik majd, hosszú távon azonban ismét növekedhet, hiszen vélhetően egyre többen választanak majd felújítandó helyett ilyen típusú ingatlant. Az áfacsökkentés jövőre 5-8 százalékos ármérséklődést hozhat, 2017-ben azonban már ismét drágulásra lehet számítani.
Ha a kisebb-nagyobb építkezések elkezdődnek, a telkek iránti kereslet is megugrik – az árakkal együtt.
Bár az áfacsökkentés sokakat fog az új ingatlanok felé terelni, a használt lakások ára sem lesz kisebb. – Még ha több ezer új lakás kerül is a piacra jövőre, az akkor is csak a forgalom töredékét teszi ki. Inkább csak a négyzetméterárak növekedési üteme mérséklődik majd – véli Déry Attila, aki felhívta a figyelmet arra: a használt lakások ára országos szinten 2013 és 2015 között 15-20 százalékkal nőtt.
Az OC ingatlanközvetítő hálózatának adatai szerint jellemzően vidéken jelenleg 10, Budapesten 15-20 millió forint szükséges ahhoz, hogy valaki vásárlóként beléphessen az ingatlanpiacra.
