Balog szerint érdemes lenne megfontolni például azt a gyakorlatot, amelyet az írek követnek. A szigetországban az adósokat állami kamattámogatással és tanácsadással segítik, működik a magáncsőd intézménye, emellett az adósok terheit a jelzáloghitelek átstrukturálásával is igyekeznek csökkentik.
Az MNB megítélése szerint számottevő kockázatot jelent a 150 ezer devizaalapú autóhitel is, amely 200 milliárd forintos állományt jelent. (A bankoknak ugyan a járműkölcsönök esetében is el kell számolniuk ügyfeleikkel, ám forintosítani csak a jelzáloghiteleket kell.) Amennyiben a devizaárfolyamok emelkedése miatt ezek a kölcsönök bedőlnek, könnyen magukkal ránthatják a jelzáloghiteleket is – sok adósnak ugyanis mindkét típusú tartozása van. Azért érdemes most beszélni a devizaalapú gépjárműkölcsönök forintosításáról, mert
a probléma még kezelhető, ám a helyzet bármikor gyorsan, jelentős mértékben romolhat
– figyelmeztetett Balog.
A jegybank már tavaly is azon a véleményen volt, hogy a jelzálogkölcsönökkel együtt az autóhiteleket és a devizaalapú személyi kölcsönöket is forintosítani kellene. Az utóbbi napokban újra előkerült a téma, és az MNB több vezetője is nyilatkozott a kérdésben. A jegybank jelezte: kész biztosítani a forintosításhoz szükséges devizát a bankoknak.
|
Ismét állami beavatkozásra lesz szükség
Móricz-Sabján Simon |
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) februárban aláírt megállapodás értelmében ugyanakkor az autóhitelesek és a személyi kölcsönt törlesztők nem reménykedhetnek abban, hogy a piacinál kedvezőbb árfolyam mellett váltják át tartozásukat. A kormány elkötelezettnek mondja magát a megállapodás betartásában, így például az ígéretek szerint – várhatóan a jövő héten – olyan formában terjeszti be a parlament elé a bankadó csökkentéséről szóló javaslatot, ahogyan arról az EBRD-vel megegyezett – derült ki Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásából.
Ez elvileg azt jelenti, hogy a kabinet nem köti feltételekhez a különadó csökkentését – miközben az elmúlt hetekben kormányoldali politikusok arról beszéltek, hogy a bankadó mérséklését a hitelezés növelésétől tenné függővé a kormány. A megállapodás szerint a pénzügyi szektor számára jelenleg évi 140 milliárd forintos extra terhet jelentő bankadó jövőre nagyjából 60 milliárddal csökkenhet, majd 2017-től további mintegy 20 milliárddal.
Az osztrák Erste-csoport vezérigazgatója, Andreas Treichl szerint viszont a magyar állam felrúgta az EBRD-vel kötött megállapodást azzal, ahogyan a Quaestor-kötvényesek ügyét kezeli
– számolt be a Reuters. Miközben a kormány azt vállalta, hogy tartózkodik olyan új jogszabálytól vagy intézkedéstől, amely negatívan hat a szektor nyereségességére, a brókercég ügyfeleinek kifizetése jelentős teher a bankoknak. Treichl szerint a szándéknyilatkozat megszegését az EBRD is jelezte a kabinetnek. A kormány jelenleg is egyeztet a pénzintézetekkel arról, hogyan kompenzálja a bankokat a Quaestor kártalanítási alap feltöltéséért – hangzott el a konferencián.
