A lerakat árusától megtudom, hogy csak a kevésből élő emberek vásárolják a vasasi szenet. Ennek a 3600 kalóriás szénnek az olcsósága a vonzó: zsákban 2800, ömlesztve 2200 forintért adják mázsáját. Ha kalória alapján összevetjük a vasasi szenet a városban kapható lengyel vagy az orosz szénnel, akkor mázsánként 1500-2000 forint a megtakarítás. A meddőben gazdag vasasi szénhez használati utasítás is jár, amit célszerű betartani. Fával vegyesen lehet vele tüzelni, apránként kell lapátolni, s jó ha földnedves, mert különben porossága miatt a nagyja áthullik a kályha rostáján.
|
A vasasi szén nem éppen csúcsminőség, de akadnak, akik csak ezt tudják megfizetni
Laufer László / Népszabadság |
A bánya gazdája, a Pannon Hőerőmű Zrt. Tudni kell, hogy a pécsi erőmű kazánjait eredetileg mecseki szénnel fűtötték, ám idővel átálltak a biomassza-tüzelésre, a külfejtéseket bezárták. Tavaly azonban az erőmű irányítói úgy döntöttek, újra megnyitják a vasasi fejtést, mert ott 75 ezer tonna szén előkészítés nélkül, hárommillió tonna pedig a meddőkőzetek eltakarítása után kitermelhető.
A bánya működtetésére a cég 2019-ig meg is kapta az engedélyt, és 2015 elején egy kotróval és három teherautóval el is kezdődött szénkitermelés. Az erőmű évi 15 ezer tonna szén eladását tervezte, az eddigi vásárlások alapján azonban jó, ha ennek harmadára lesz majd vevő. Bár a jelenlegi ütemben folyó bányászkodás veszteséges tevékenység, ám az ebből adódó évi 10-20 milliós mínusz semmi a kötelező rekultiváció költségéhez képest.
Az erőmű szerint kár lenne megszüntetni a külfejtést, ha ugyanis a bányát betemetik, akkor örökre lent marad a szén. A cég továbbra is bízik abban, hogy nő a lakossági érdeklődés a szén iránt. Mellesleg az erőművet működtető gazdasági társaságok képesek kigazdálkodni a rekultiváció költségét, hiszen éves árbevételük meghaladja a 40 milliárd forintot, a cégcsoport nyeresége pedig 5-6 milliárd.
Hosszú távon az sem kizárt, hogy nem a feltöltés lesz a jövője a vasasi külfejtésnek. Ez az emberkéz alkotta, misztikus hegy-völgyes táj akár valamilyen szabadidő- vagy kalandparkként is élhetne tovább.
Energiaparkként folytatja a Karolina
A Pannon Hőerőmű másik felhagyott bányájának, a Karolina külfejtésnek 4,5 milliárdba kerülne a tájrendezése (ennek kétharmadát az állam vállalja). A Karolina ugyancsak egy 250 méter mély tölcsér, amelynek alját sötét színű tó uralja. Elképzelhető, hogy ez a volt bánya egy Európában egyedülálló, alapvetően a nap energiáját használó, komplex energiaparkként él majd tovább. Persze, csak akkor, ha a számítások igazolják a pécsi szabadalomra épülő ötlet gazdaságosságát.
