A központi bankok biztonságot adó devizatartalékai egy évtized után először csökkentek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesítése szerint. A válságok miatt fellépő felhalmozási kényszer eredményeként a 2004-es szint ötszörösére nőttek a globális tartalékok, ám az idei első negyedévben a tavaly augusztusi 12,03 ezermilliárd dolláros rekordról 11,6 ezermilliárdra mérséklődtek a pénzkészletek.
 |
| Bankjegyvizsgálat Washingtonban. Az USA-nak bejött a pénznyomda-stratégia, van igény a zöldhasúra Gary Cameron / Reuters |
Az amerikai gazdaság kitűnően szerepel, a kamatemelés közeledte miatt felértékelődött a dollár, így vonzó lehet annak eladása, ez lehet az egyik oka a tartalékok csökkenésének. De az is, hogy az olyan nagy külkereskedelmi többlettel záró államok, mint Kína és Oroszország kevéssé tartalékolnak, noha eddig elég aktívak voltak. A tartalékaikat rendszeresen hizlaló feltörekvő országok 2004 óta éves átlagban 824 milliárd dollárt vagy annak megfelelő devizát tettek félre jobb időkre.
A dollár a feltörekvő országok devizáiból összeállított kosárhoz képest az utóbbi egy évben 15 százalékot erősödött, ezt a hatást próbálták ellensúlyozni a központi bankok eladásaikkal. A Credit Suisse számításai szerint 2014 záró negyedévében a feltörekvők – amelyek együtt a globális tartalékok kétharmada fölött rendelkeznek – összesen 54 milliárd dollárt égettek el saját fizetőeszközük értékállósága védelmében. Ebben az árfolyam-ingadozások kisimítása érdekében végrehajtott intervencióik költsége is benne van.
