galéria megtekintése

Töretlen a bizalom a dollár iránt

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 08. számában
jelent meg.

Kriván Bence
Népszabadság

A központi bankok biztonságot adó devizatartalékai egy évtized után először csökkentek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesítése szerint. A válságok miatt fellépő felhalmozási kényszer eredményeként a 2004-es szint ötszörösére nőttek a globális tartalékok, ám az idei első negyedévben a tavaly augusztusi 12,03 ezermilliárd dolláros rekordról 11,6 ezermilliárdra mérséklődtek a pénzkészletek.

Bankjegyvizsgálat Washingtonban. Az USA-nak bejött a pénznyomda-stratégia, van igény a zöldhasúra
Bankjegyvizsgálat Washingtonban. Az USA-nak bejött a pénznyomda-stratégia, van igény a zöldhasúra
Gary Cameron / Reuters

Az amerikai gazdaság kitűnően szerepel, a kamatemelés közeledte miatt felértékelődött a dollár, így vonzó lehet annak eladása, ez lehet az egyik oka a tartalékok csökkenésének. De az is, hogy az olyan nagy külkereskedelmi többlettel záró államok, mint Kína és Oroszország kevéssé tartalékolnak, noha eddig elég aktívak voltak. A tartalékaikat rendszeresen hizlaló feltörekvő országok 2004 óta éves átlagban 824 milliárd dollárt vagy annak megfelelő devizát tettek félre jobb időkre.

A dollár a feltörekvő országok devizáiból összeállított kosárhoz képest az utóbbi egy évben 15 százalékot erősödött, ezt a hatást próbálták ellensúlyozni a központi bankok eladásaikkal. A Credit Suisse számításai szerint 2014 záró negyedévében a feltörekvők – amelyek együtt a globális tartalékok kétharmada fölött rendelkeznek – összesen 54 milliárd dollárt égettek el saját fizetőeszközük értékállósága védelmében. Ebben az árfolyam-ingadozások kisimítása érdekében végrehajtott intervencióik költsége is benne van.

 

Az IMF adatai szerint csak Kína, a tartalékolás világbajnoka, egyben az amerikai költségvetés legnagyobb külső finanszírozója, fél év alatt 200 milliárd dollárt használt fel erre, 3,84 ezer milliárdja így is maradt. Az orosz tartalékok negyedével csökkentek egy év alatt. A rubel kezdi visszanyerni erejét, az elmúlt hónapban 8 százalékot hozott vissza a dolláron, de egy újabb zuhanás azért benne van a pakliban. Az 1,19 ezermilliárdos Japánt a harmadik helyen 721 milliárddal követi Szaúd-Arábia, amely tízmilliárdot költött el közfeladatai finanszírozására, miközben az olaj alacsony árfolyama miatt egyre nagyobb lyukak mutatkoznak a büdzsén.

A zöldhasúba vetett bizalom töretlen. A világ devizatartalékainak 63 százaléka pihen dollárban, míg az euró folyamatosan veszít jelentőségéből, a jüant pedig a központi bankok még ma sem veszik komolyan. Az euró részaránya az övezet harmatos gazdasági eredményei és a Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja miatt 22 százalékosra esett vissza.

Nő is a magyar készlet, de olvad is

A magyar devizatartalék is hízik vagy éppen fogy. Nézőpont kérdése, hiszen a csendes március végére – amikor se devizakötvény-kibocsátás, de jelentős törlesztés nem történt – 35,25 milliárd eurósra bővült a Magyar Nemzeti Bank készlete, ez 841 milliós havi pluszt takar. Igaz, a dollár látványos erősödése miatt 812 milliós zsugorodás történt ugyanezen idő alatt, emiatt a dollárban számított tartalékszint 37,8 milliárdra esett.

A jegybanki tartalék a kereskedelmi bankok számára a devizahiteleik kivezetéséhez felkínált átváltási lehetőség miatt várhatóan 8-9 milliárd euróval mérséklődik az idén, de a lejáró államadósság forintforrásokkal való kiváltása miatt a magyar biztonsági tartalék is különösebb kockázatok nélkül csökkenthető.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.