Csak alacsony hatásfokkal működik a cégeltüntetők szankcionálása, pedig a Quaestor példája is mutatja, mennyire elterjedt strómanokra verni a balhét. A rosszhiszemű cégbedöntés nehezen bizonyítható, de még ha teljes hálózatokat derít is fel a hatóság, a felderítés és a felelősségre vonás sokszor azon bukik el, hogy belefulladnak a papíranyagba.
Nincs nagy meglepetés abban, hogy a Quaestor feje, Tarsoly Csaba úgy próbált meg szabadulni a felelősség alól, hogy egy büntetett előéletű, iskolázatlan közmunkást tett meg vállalata vezérigazgatójának. Ez hosszú évek óta lényegében bevett szokás, rengeteg cégvezető és cégtulajdonos próbálja megkerülni a felelősségre vonást, az adó- és bírságfizetést vagy épp a büntetőeljárást úgy, hogy „elsuvasztja” a cégét. A cégeket jellemzően azért ejtik a tulajdonosok, mert nem tudják és nem akarják a cég tartozásait kifizetni.
 |
| A moszkvai magyar nagykövetség által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Jelena Cvetkova, a vízumközpont vezetője és Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója a moszkvai magyar vízumközpont megnyitóján 2014. november 19-én Moszkvai Magyar Nagykövetség / MTI |
Tarsoly úgy magyarázkodott, amikor kiderült a turpisság, hogy reorganizációs tanácsadójának javaslatára cselekedett. Nem tudni, milyen tanácsokat adott még Tarsolynak ez a személy, az viszont biztos, hogy a hazai céges világban számos ilyen agytröszt működik. Az egyik legsikeresebb Erdélyi József, aki néhány évvel ezelőtt azzal került be a hírekbe, hogy több mint ezer cégre rúg a portfóliója: Erdélyi ugyanis tonnaszám szerezte meg a bedőlés szélén álló társaságokat, s mindnek valamilyen kedélyes nevet is adott: Bedőlt Február Kft., Ajjaj Kft., Fiaskó Kft.
