Szigorúbb lesz az unió a felelőtlenül költekezőkkel

Sérülékenyek vagyunk

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint az euróövezet jelen esetben Görögország bástyája volt, még akkor is, ha a pénzügyi összeomlás az euróra és az övezeti államokra is komoly veszélyt jelent. – Az elmúlt két hét, de akár az elmúlt hat-hét év megmutatta a mindenkori magyar kormánynak, hogy nagy a sérülékenységünk. A napokban a hírek hatására a forint gyengült leginkább a régiós valuták közül – mondta a szakember, leszögezve: szerinte nekünk sokkal jobb lenne az euróövezeten belül, mint azon kívül. Pogátsa Zoltán erről azt gondolja: a maastrichti számok teljesítése, vagyis annak deklarálása fontos volna, hogy alkalmasak vagyunk arra, hogy csatlakozzunk az eurózónához, de jelen helyzetben némi szabadság biztosítása – például a lengyelekhez hasonlóan – jobb feltételeket teremthet.

Rombolják a morált

Van morális romboló hatása annak, hogy a láthatóan fenntarthatatlanul gazdálkodó görögöket nem engedték csődbe menni? – merül fel a kérdés. Petschnig Mária Zita szerint rövid távon igen, de valójában mi a szabályok szigorodását várhatjuk a folyamattól, s ezzel Magyarországnak a saját gazdálkodását illetően is számolnia kell. – A görögök meglehetősen csalfán bántak a saját adataikkal, s az Európai Bizottság azóta bánik keményen velük, hogy ez nyilvánvalóvá vált – mondta a szakember, hozzátéve: a történtek minden periférián lévő állam vezetésének azt üzenik, hogy tartsák be a szabályokat, és ne próbálkozzanak a makrogazdasági mutatók vagy más számaik manipulálásával.

– Ha Magyarországon korábban nincsenek megszorítások, nálunk is ez történt volna. Lehet, hogy rövid távon megvédtük az önállóságunkat, de mivel brutálisan csökkentek az oktatási, a szociális és az egészségügyi kiadások, kijelenthető: feléltük a jövőnket. A görög példa azt kell, hogy mutassa a magyar politikai elitnek, hogy a megszorításoknak brutális államadósság-növelő hatása van – árnyalja a képet Pogátsa Zoltán.

Nyugdíját felvenni nem tudó athéni férfi egy bankfiók előtt AFP

A megszorítások mellett a szerény, de az évek többségében mégiscsak kimutatható gazdasági növekedés mellett 2009 óta mindössze 1,3 százalékkal csökkent az államadósság a GDP arányában: 78,2-ről 76,9 százalékra, miközben a nyugdíjvagyon bedarálása 8-10 százalékos csökkentésre is lehetőséget adott volna. Petschnig Mária Zita biztos benne, hogy pont a görög példa vezet majd el oda, hogy az uniós rendszer a makromutatók mellett az adott államok gazdaságpolitikáját minőségében is nézi, s elképzelhető: az olyan módszerek, mint ami nálunk a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal történt, a jövőben már nem lesznek elfogadhatóak az EU-ban.

Most bőven van euró

Már csak azért sem, mert a görög történetnek a hitelezők szempontjából is komoly üzenete van, még akkor is, ha egyelőre nem kellett leírniuk egyetlen centet sem ebből a hatalmas adósságtengerből. Be kell nézni a szőnyeg alá, s nem szabad önmagában az eurózóna nyújtotta védelemre alapozni. Vagyis, e szabályok is szigorúbbak lesznek, s ez különösen fontos akkor, amikor a Magyarországot hitelezők mintha tudomást sem vennének arról, hogy az ország adósságbesorolása évek óta a bóvli kategóriában van. A nagy jegybanknak köszönhetően most rengeteg szabad pénz van a piacokon, amely jó hozamot keres, de ha az állami finanszírozás szabályai szigorodnak, nekünk valódi javulást kell majd felmutatnunk ahhoz, hogy finanszírozható maradjon az ország. Jogbiztonság nélkül nem megoldott a hosszú távú finanszírozhatóság, a működőtőke-beáramlás, s ezen a téren alig javult valamit Magyarország pozíciója – teszi hozzá Petschnig Mária Zita.