A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika – amelynek legújabb ékes példája az internetadó bevezetése körüli ötletelések, és a külföldi hipermarketláncok szisztematikus kiszorítását célzó élelmiszerlánc-felügyeleti díj meghonosítása –, továbbá az államadósság fenntartható szintre való csökkentése körüli bizonytalanságokra hivatkozva egyelőre óva intik a befektetőket a magyar adósságpapírok tömeges felvásárlásától. Más kérdés, hogy a hitelminősítői figyelmeztetések csak azon befektetők számára kötelezőek, akik üzletszabályzatukban ehhez kötötték kockázatvállalási hajlandóságukat.
Amúgy a magyar állampapírpiac pezseg, a nemzetgazdasági tárca közlése szerint épp most fizettük vissza Brüsszelnek a 2008-as IMF-EU hitelcsomagból esedékes kétmilliárd eurós törlesztőrészletet, amivel a GDP-arányos államadósságunk is javult. Mi több, az államadósság 40 százalék körüli devizaarányát is sikerült lefelé szorítani, csökkentve ezzel az árfolyamfüggőségünk okozta kockázatokat, külső sérülékenységünket. A befektetési alapok kilátásba helyezett szigorú megadóztatásával pedig a lakossági megtakarításokat még inkább az állampapírpiac felé terelné jövőre a kormány, amely devizakötvény-kibocsátást nem is tervez 2015-re.
Az államadósság magas devizaaránya visszatérő elem a hitelminősítők bírálataiban, ahogy a devizahitelesek mentőcsomagjának előre nem kalkulálható következményeit is a rizikófaktorok közé sorolják. A költségvetési szigort, a GDP 3 százaléka alá nyomott hiányt díjazzák ugyan, ám növekedési kilátásainkat szerényebbnek ítélik, főként a nagy ellátórendszereket illető szerkezeti reformok elmaradására hivatkozva.
A hitelminősítői döntéseknek immár közvetlen hatása nincs a magyar eszközök árazására, így a forintárfolyam is csak időlegesen térhet emiatt ki a medréből, a sodorvonal irányát valójában a nemzetközi események szabják meg. Itt is a jövőre elkerülhetetlen amerikai kamatemelés válthat ki komoly piaci turbulenciákat. A Moody's elemzői szerint a nagy nemzetközi intézményi befektetők figyelme a nulla százalékról végre elmozduló dollárkamat nyomán ismét az amerikai adósságpapírok felé fordul, s ennek a levét a feltörekvő országok – így hazánk – isszák meg, tőlük vándorol a tengeren túlra a tőke. A következmény: drágul az adósságfinanszírozás, lassul az adósságleépítés.
Érvek és veszélyek
A Moody's megítélése szerint a gazdaság teljesítőképessége középtávon javul, a fogyasztás és a beruházások - az uniós források lehívásának köszönhetően – növekedő pályára álltak. A GDP megtermelése egyre szélesebb alapokon nyugszik, ennek köszönhetően a gazdaság jobban ellen tud állni az olyan negatív külső hatásoknak, mint az euróövezet gyengélkedése vagy az ukrán-orosz válságot követő kereskedelmi szankciók. A kieső export negatív hatását a belső fogyasztás felgyorsulása semlegesítheti. A növekedés mértékét idén 3, jövőre 2,4 százalékosra becsülik. Utána 2,2 százalékos tempóra állunk vissza, miközben régiós versenytársaink rendre jobban teljesítenek, úgyhogy versenyképességünk radikális növekedésére nem lehet számítani.
Díjazzák a kormány elkötelezettségét, amivel a költségvetés hiányát tartósan az unió által megkövetelt 3 százalék alatt akarja tartani. Ez és a gazdaság felpörgetésére irányuló lépések – mint a kkv-szektort megcélzó növekedési hitelprogram - segítenek az államadóssság szintjének stabilizálásában, noha az még mindig magas, a GDP 77 százaléka körül mozog. A szigorú fiskális politika és a növekedés eredményeként is csak lassan, fokozatosan tud egészséges szintre csökkenni a GDP-arányos államadósság. A magas, 40 százalékos devizaarány miatt az árfolyamhatások továbbra is erősen megtornáztathatják az adósságmutatót. Ezen azonban a meghirdetett, belső, forint alapú adósságfinanszírozás, a lakossági megtakarítások „állampapírosítása” sokat enyhíthet.
Nőtt az ország külső sokkokkal szembeni ellenálló képessége, köszönhetően a fizetési mérlegben kimutatott magas többletnek. A magas külső likviditás mellett a Moody's a forintárfolyamról is ejt egy jó szót, szerintük a többi feltörekvő ország devizájához képest a magyar fizetőeszköz válságok idején jobban állja a sarat. Az állam, a lakosság és a vállalati szféra külfölddel szembeni adósságának leépítése is folyamatosan zajlik, ez is hozzájárul sérülékenységünk mérsékléséhez. A teljes külső adósság a GDP 128 százalékénak felel meg, öt év alatt 58 százalékpontnyit sikerült belőle lefaragni. A devizatartalék a jelentés készítésekor még biztonságos 36 milliárd eurós szinten állt, azóta a kétmilliárddal mérséklődött és a devizahitelek forintosítása után 25 milliárd eurón stabilizálódhat.
|
Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament főlépcsőjén 2010 nyarán. Dicsérnek, de nem ajánlanak
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A felminősítéshez elengedhetetlen tényezők között a Moody's továbbra is a kiszámítható gazdaságpolitikát, erőteljesebb, fenntartható növekedést és a következetes adósságleépítés megtervezését emeli ki. A politikai stabilitást pozitívumként hozzák fel, a bankszektor vegzálását ugyanakkor nem nézik jó szemmel, különösen amiatt, hogy annak hitelezési készsége és képessége behatárolódhat, s ez nem segíti a gazdaság növekedését. A leminősítés akkor kerülhet képbe, ha a kormány lazítana a költségvetési szigoron és 3 százalék fölé engedné a hiányt, illetve ha olyan a intézkedéseket hozna, amelyekkel letérítené a gazdaságot a Moody's által felvázolt növekedési pályáról. Ezt tőkekivonás, forintgyengülés, a finanszírozás megdrágulása követné.
