Százezreket követelnek a késve fizetett számlák miatt
A Tigáz a befizetéssel csúszó ügyfeleinek akár több százezerre rúgó fizetési felszólításokat is küldhet behajtási költségátalány jogcímén.
Z. Mária a telkén lévő épületek egy részében évtizedek óta működteti családi tulajdonú nonprofit oktatási intézményét. A gázmérő és a Tigázzal kötött szerződés az ő nevén van. Ám mivel évtizedekkel ezelőtt jelezte a szolgáltatónak az oktatási intézmény beindulását, megállapodásuk szerint a fogyasztás felét az oktatási kft. fizeti. Z. Mária mindig minden számlát befizetett, ám a cége bevételeinek jellegéből adódóan rendre körülbelül egyhetes késéssel. Tekintettel arra, hogy a szabályok is csak több hónap késedelmet büntetnek a mérő kikapcsolásával, ebből eddig nem volt semmi baj.
Ám néhány nappal ezelőtt Z. Mária „dobott egy hátast”. A Tigáz ugyanis tőle és az oktatási kft.-től is egy évre visszamenőleg havi 12-13 ezer forintot követel „behajtási költségátalány” jogcímén. A cég ebben egy kétségkívül évek óta létező törvényre hivatkozott, miszerint az EU szabályai szerint a bármekkorát is késő cégektől minden egyes számla után egységesen 40 euró sarc követelhető egy évre visszamenőleg. Ez Z. Mária esetében összesen több mint kétszázezer forint. Megkeresésünkre elmondta: szakértőkkel egyeztetve egyelőre nem fizet, és tiltakozó levelet írt a Tigáznak.
|
Sokba kerülhet a késve befizetett számla
Mediaworks |
A hatályos szabályok alapján kétségkívül nem kifogásolható, ha egy kereskedelmi cég tételenként 40 eurót számít fel behajtási költségátalány jogcímén a neki tartozó másik vállalkozásnak, ha az kicsúszik a fizetési határidőből – hangsúlyozza az eset kapcsán Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.
Önmagában is érdemesnek tartja felhívni a hazai gazdálkodók figyelmét erre a kevéssé ismert, ugyanakkor mindannyiuk felett Damoklesz kardjaként lebegő fenyegetésre. Az alelnök szerint a hazai vállalkozások – például a közműszolgáltatók – eddig egyszerűen nem éltek a lehetőséggel. Minél inkább szükségesnek tartaná tudatosítani ezt a tényt. Mindazonáltal lehetségesnek tartja, a Tigáz is csak azért mostantól él a lehetőséggel, mert néhány hónap múlva átadja lakossági és egyéb kisfogyasztói ellátási jogát az államnak, tehát voltaképp nincs vesztenivalója.
A Z. Mária által rendelkezésre bocsátott anyagok alapján ugyanakkor Ruszin Zsolt is kérdéses eljárásnak tartja, hogy a Tigáz a magánszemélynek is kiszámlázta a havi több mint 12 ezer forintot, mégpedig egy évre visszamenőleg.
A konkrét üggyel kapcsolatos megkeresésünkre a Tigáz csak általánosságban felelt. A gázcég válaszában ugyanakkor furamód külön hangsúlyozza, hogy a késedelmes számlánkénti, 40 eurónak megfelelő forintösszeg magánszeméllyel szemben nem számítható fel.
Noha Z. Mária esete viszonylag bonyolult, nem szokatlan, hisz az ingatlanviszonyok számos alkalommal szülnek egyedi megoldásokat. Z. Mária jelen esetben talán a vele egy mérőn fogyasztó cég miatt kaphatott felszólítást. Most pedig várhatja, mit lép megkeresésére a Tigáz. Az eset valószínűsíthetően nem egyedi, a jövőben pedig szinte bizonyosan többen is szembesülhetnek hasonló kellemetlen meglepetéssel.
