|
Az esztergomi vonal és a Bécsi út kereszteződésében sajátos megoldást választottak Földi D. Attila / Népszabadság
|
– Jön valami, fiam? Semmi, édesapám, csak egy mozdony – az ismert székely vicc akár a hétköznapokon maga lehet a valóság. Hiába ugyanis a fénysorompó, néha a csapórúd, a közúti átjárókban az egyértelmű tilos jelzés ellenére is történnek balesetek.
Tavaly például 73 útátjárós balesetet jegyeztek fel a MÁV-nál. Meg azt is, hogy ezek az esetek 16 halálos áldozatot követeltek. És hiába a fejlesztések, a statisztikák nem javulnak. A közlekedők, gyalogosok és autósok, évről évre hibáznak. Van, aki kerékpárját tolva egyszerűen csak besétál a 200-400 tonnás személyvonat elé. Mások száguldás közben nem érnek rá a fénysorompót figyelni, esetleg telefonálnak, SMS-t írnak, aztán összeütköznek egy akár 2500 tonnás, megállni 500-600 méteres vészfékezés árán képes tehervonattal.
A MÁV-nál összesítették:
csak a tavalyi útátjárós ütközések miatt 345 vonatuk együttesen több mint 18 ezer percet késett.
Azaz az utasok egy-két órás várakozásra kényszerültek mások figyelmetlensége miatt. És ezen még az sem változtat, hogy a MÁV meglehetősen sokat költ átjárói biztosítására. Úgy számolnak, egy egyszerű fénysorompó kialakítása 30-60 millió forintba kerül, míg ha ezt félsorompóval is kiegészítik, a beruházás 15-16 millió forinttal lesz drágább. Ha pedig az átkelő biztosítása már működik, az egyszerű fénysorompó üzemeltetése 150-350 ezer forint. A félsorompóval kiegészített rendszerére ugyanakkor 250-450 ezer forint megy évente. Igaz, utóbbiban már az is benne van, hogy a csapórudak egy részét időnként letörik, a javítás néhány százezertől a milliós nagyságrendet is elérő költségét legtöbbször a vasút állja.
Segít az unió
Kivételt jelentenek a megfigyelőrendszerrel ellátott útátjárók sorompóletörései. A MÁV még 2006-ban szerelte fel az első kameráit Zalalövő térségében. A kísérleti rendszer tapasztalatai alapján aztán 2007-ben hat helyen állítottak szolgálatba videokamerás eseményrögzítő berendezést. Eplényben fél éve figyelnek a kamerák, Veszprém megyében pedig Ajkán videóz a MÁV. És a hálózat bővítésének még nincs vége. A vasút és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 2013-ban aláírt megállapodása alapján 99 vasúti átjárót kameráznak be az Európai Unió támogatásával.
A cél nem hollywoodi produkciók készítése, noha a sorompó fényjelzésének vörösre váltásával együtt felvételre álló kamerák érdekes képeket készítenek. Ezeket azonban csak akkor tárolják el, ha a leereszkedő, lezárt vagy akár már emelkedő csapórudat egy szabálytalanul áthaladó gépkocsi letöri. Illúziói senkinek ne legyenek, a vétkes gépkocsi rendszámát rögzítő felvételek alapján nem a MÁV, hanem a rendőrség intézkedik. A Vas, Zala és Veszprém megyében 2008 óta rögzített 140 csapórúdletörés nyomán több millió forint kártérítést sikerült behajtani.
De a MÁV nem bízza a véletlenre, hogy az autós észrevegye a tilos jelzést. Tavaly augusztus végéig 870 millió forintot fordítottak 44 útátjáró-fénysorompó fényforrásának nagy láthatóságot biztosító, LED-es egységekre cserélésére. A mintegy kétmilliárdos sorompóprogram második, idei szakaszában 128 helyszínen cserélik ki a fényjelzőket. Az új eszközök jelzéseit rossz látási viszonyok között is könnyű észrevenni. Ráadásul a hagyományos izzókhoz képest energiafelhasználásuk 10-20 százalék megtakarítást tesz lehetővé.
Jelzés van, vonat nincs
A vasútnál nem tagadják azt sem, megesik, hogy egy-egy fénysorompó vakon mered a világba. A szabály az, hogy ilyenkor 72 órán belül el kell hárítani a hibát, és amíg ez megtörténik, garantálni kell a biztonságos közlekedés feltételeit. Ami jelentheti jelzőőr alkalmazását, illetve a vonatok folyamatos figyelmeztető hangjelzés melletti, legfeljebb óránként 15 kilométeres sebességű áthaladásának elrendelését. Miközben azonban a forgalmas átjárókban egy-egy hibát is azonnal észrevesznek a közlekedők, a MÁV-nak az elhagyott iparvágányokat biztosító jelzőberendezésekre is oda kell figyelnie.
Hiába szedték fel évekkel korábban a síneket, hiába nem jár a vonat, az ideiglenesen vagy végleg felhagyott sínpályák átjáróiban a fénysorompókat folyamatosan üzemben kell tartani. Ami pénzbe kerül. A jelzők ideiglenes leállítása pedig nem egyszerű. Erre az illetékes megyei kormányhivatal határozata alapján kerülhet sor, az átjáró megszüntetését ugyanakkor a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál kell kezdeményezni.