galéria megtekintése

Van, aki csak besétál a 200 tonnás vonat elé

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 24. számában
jelent meg.


Kapitány Szabó Attila
Népszabadság

Szélmalomharcot vív a vasúti átjárók balesetei ellen a MÁV. A társaság pénzt nem sajnálva egymás után látja el csapórúddal, nagy fényerejű fényforrásokkal, kamerákkal sorompóit, de a közút–vasút kereszteződések több mint felére csak andráskereszt figyelmeztet.

K. Krisztina Gyöngyösfalunál lépett a vonat elé. A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. motorvonata a táskája vállszíjánál fogva fennakadt helyi postást nem, csak szolgálati kerékpárját gyűrte maga alá. Mentség nincs, a „nem biztosított” gyalogos átjáróban a súlyos sérülésekkel kórházba szállított kézbesítőnek kellett volna meggyőződnie róla, hogy szabadon áttolhatja a biciklit a síneken. Más kérdés, hogy miközben a Szombathely és Kőszeg közti vasútvonal átkelőjén csupán a labirintkorlát és esetleg egy andráskereszt védte a figyelmetlen gyalogost, a MÁV új esztergomi vonalának egyes gyalogosátkelőinél már hat fénysorompó és csapórúd hivatott megakadályozni a gázolásokat. Teljes biztonság azonban sehol sincs.

Csak egy mozdony

Még akkor sem, ha a vasúttársaságok mindent megtesznek átkelőik biztonságának fokozására. A GYSEV például 305 közúti átkelőt üzemeltet. Vasútbiztonsági programjuk nyomán ezek 85 százalékát biztosítják valamilyen módon: fénysorompóval vagy fénysorompó és csapórúd párosával. A MÁV 5477 közúti átkelője közül ugyanakkor 2486-ot véd sorompóval. Teljes, mechanikus csapórudas sorompó 230 helyen működik, fénysorompóból 1311, fél csapórúddal kiegészített fénysorompóból 945 van. Utóbbiak közé tartozik az a közel kétszáz sorompó is, ahol a fényjelző berendezést az utóbbi öt évben egészítették ki csapórúddal. A fennmaradó 2991 átkelő viszont a „nem biztosított” kategóriába tartozik, s a közlekedőn múlik, az andráskereszt láttán megáll-e körülnézni.

 
Az esztergomi vonal és a Bécsi út kereszteződésében sajátos megoldást választottak
Az esztergomi vonal és a Bécsi út kereszteződésében sajátos megoldást választottak
Földi D. Attila / Népszabadság

– Jön valami, fiam? Semmi, édesapám, csak egy mozdony – az ismert székely vicc akár a hétköznapokon maga lehet a valóság. Hiába ugyanis a fénysorompó, néha a csapórúd, a közúti átjárókban az egyértelmű tilos jelzés ellenére is történnek balesetek.

Tavaly például 73 útátjárós balesetet jegyeztek fel a MÁV-nál. Meg azt is, hogy ezek az esetek 16 halálos áldozatot követeltek. És hiába a fejlesztések, a statisztikák nem javulnak. A közlekedők, gyalogosok és autósok, évről évre hibáznak. Van, aki kerékpárját tolva egyszerűen csak besétál a 200-400 tonnás személyvonat elé. Mások száguldás közben nem érnek rá a fénysorompót figyelni, esetleg telefonálnak, SMS-t írnak, aztán összeütköznek egy akár 2500 tonnás, megállni 500-600 méteres vészfékezés árán képes tehervonattal.

A MÁV-nál összesítették:

csak a tavalyi útátjárós ütközések miatt 345 vonatuk együttesen több mint 18 ezer percet késett.

Azaz az utasok egy-két órás várakozásra kényszerültek mások figyelmetlensége miatt. És ezen még az sem változtat, hogy a MÁV meglehetősen sokat költ átjárói biztosítására. Úgy számolnak, egy egyszerű fénysorompó kialakítása 30-60 millió forintba kerül, míg ha ezt félsorompóval is kiegészítik, a beruházás 15-16 millió forinttal lesz drágább. Ha pedig az átkelő biztosítása már működik, az egyszerű fénysorompó üzemeltetése 150-350 ezer forint. A félsorompóval kiegészített rendszerére ugyanakkor 250-450 ezer forint megy évente. Igaz, utóbbiban már az is benne van, hogy a csapórudak egy részét időnként letörik, a javítás néhány százezertől a milliós nagyságrendet is elérő költségét legtöbbször a vasút állja.

Segít az unió

Kivételt jelentenek a megfigyelőrendszerrel ellátott útátjárók sorompóletörései. A MÁV még 2006-ban szerelte fel az első kameráit Zalalövő térségében. A kísérleti rendszer tapasztalatai alapján aztán 2007-ben hat helyen állítottak szolgálatba videokamerás eseményrögzítő berendezést. Eplényben fél éve figyelnek a kamerák, Veszprém megyében pedig Ajkán videóz a MÁV. És a hálózat bővítésének még nincs vége. A vasút és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 2013-ban aláírt megállapodása alapján 99 vasúti átjárót kameráznak be az Európai Unió támogatásával.

A cél nem hollywoodi produkciók készítése, noha a sorompó fényjelzésének vörösre váltásával együtt felvételre álló kamerák érdekes képeket készítenek. Ezeket azonban csak akkor tárolják el, ha a leereszkedő, lezárt vagy akár már emelkedő csapórudat egy szabálytalanul áthaladó gépkocsi letöri. Illúziói senkinek ne legyenek, a vétkes gépkocsi rendszámát rögzítő felvételek alapján nem a MÁV, hanem a rendőrség intézkedik. A Vas, Zala és Veszprém megyében 2008 óta rögzített 140 csapórúdletörés nyomán több millió forint kártérítést sikerült behajtani.

De a MÁV nem bízza a véletlenre, hogy az autós észrevegye a tilos jelzést. Tavaly augusztus végéig 870 millió forintot fordítottak 44 útátjáró-fénysorompó fényforrásának nagy láthatóságot biztosító, LED-es egységekre cserélésére. A mintegy kétmilliárdos sorompóprogram második, idei szakaszában 128 helyszínen cserélik ki a fényjelzőket. Az új eszközök jelzéseit rossz látási viszonyok között is könnyű észrevenni. Ráadásul a hagyományos izzókhoz képest energiafelhasználásuk 10-20 százalék megtakarítást tesz lehetővé.

Jelzés van, vonat nincs

A vasútnál nem tagadják azt sem, megesik, hogy egy-egy fénysorompó vakon mered a világba. A szabály az, hogy ilyenkor 72 órán belül el kell hárítani a hibát, és amíg ez megtörténik, garantálni kell a biztonságos közlekedés feltételeit. Ami jelentheti jelzőőr alkalmazását, illetve a vonatok folyamatos figyelmeztető hangjelzés melletti, legfeljebb óránként 15 kilométeres sebességű áthaladásának elrendelését. Miközben azonban a forgalmas átjárókban egy-egy hibát is azonnal észrevesznek a közlekedők, a MÁV-nak az elhagyott iparvágányokat biztosító jelzőberendezésekre is oda kell figyelnie.

Hiába szedték fel évekkel korábban a síneket, hiába nem jár a vonat, az ideiglenesen vagy végleg felhagyott sínpályák átjáróiban a fénysorompókat folyamatosan üzemben kell tartani. Ami pénzbe kerül. A jelzők ideiglenes leállítása pedig nem egyszerű. Erre az illetékes megyei kormányhivatal határozata alapján kerülhet sor, az átjáró megszüntetését ugyanakkor a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál kell kezdeményezni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.