Ezt nemcsak a tőkemegfelelési szabályok betartása, de a hitelezési képesség fenntartása is szükségessé teszi a Fitch szerint, amely egyúttal azt is közölte: felülvizsgálja a magyarországi bankok minősítéseit. Persze ehhez még fel szeretné mérni, mekkorák lesznek a veszteségek és a tőkepótlások. (Értsd: ha nem jön tőke, az leminősítéssel járhat – ez drágább forrást jelent a magyarországi bankoknak, vagyis drágább hitelt itthon.) A Fitch további profitfigyelmeztetésekre is vár – az elsőket pénteken tették közzé.
A tőzsdei társaságoknál ilyenkor kötelező profitfigyelmeztetésében az OTP Bank azt közölte, hogy akár 147 milliárd forintra is rúghat a végszámla, amit azonban simán fedez bőséges saját tőkéje. A pénzintézet minden felügyeleti szabálynak megfelel – a tőkemegfelelési mutatója (az az összehasonlító szám, amely a bankok stabilitását fejezi ki) bőven az előírt nyolcszázalékos szint felett marad (annak több mint kétszerese).
A bank számítása alkalmat ad a szakértőknek arra, hogy maguk is megbecsüljék: mennyibe kerülhet más pénzintézeteknek a mentőcsomag.
A Világgazdaság szerint például a hazai nagybankoknak (az OTP-vel együtt) 530 milliárd forintba kerül majd a devizahitelesek megmentése – ennek egy részét elmaradt haszonként, másik felét pedig teljesített kifizetésként becsülték. (A nyolc nagybank képviseli a szektor 80 százalékát, tulajdonképpen ez alapján a végszámla is könnyebben becsülhető.)
A legtöbbet az OTP fizeti, a sorban az Erste követi a maga 132 milliárd forintos veszteségével, majd a K & H 58 milliárdos visszafizetéssel és 17 milliárd forintos elmaradt befizetéssel.
Azt, hogy a becslés egész jól működik, mutatja: az Erste még múlt hét pénteken közölte, hogy részben a magyar (másrészt a hasonló román) intézkedések miatt mintegy 200 milliárd forintot kitevő összeggel növeli meg a céltartalékképzését – vagyis ekkora veszteségre tesz el pénzt az intézkedések nyomán.
A K & H pedig közleményben tudatta, hogy 50 milliárdos céltartalékot képez a visszafizetés várható veszteségeire – amit azonban tovább növelhet még 20 milliárddal, ha a bankszövetség kifogásait nem fogadják el. Vagyis ez esetben a számla ott lesz a becsült 70 milliárd forint környékén. Ez pedig már annyira nem jelent jót a banknak, amely nem győzte hangsúlyozni, hogy tulajdonosa, a belga KBC mennyire tőkeerős.
A magyarországi pénzintézet a lépéssel saját tőkéjének 33 százalékát veszítené el, és ugyan a tőkemegfelelése még így is a határérték felett lenne, növekedni tőkepótlás nélkül nem tudna.
A számítások alapján azonnali beavatkozásra lesz viszont szükség az Erste és a Raiffeisen, valamint az MKB esetében – itt a tőkemegfelelési mutató is az előírt 8 százalék alá csökkenhet.
Az Erste a tőkéjének több mint a kétharmadát bukja, a Raiffeisen „csak” a felét. A két osztrák pénzintézet már jelezte is, hogy kész fizetni – az MKB, amely épp a határérték körül járhat, még nem nyilatkozott. Igaz, épp (folyamatosan) eladósorban van, így helyzete nehéz.
Hasonlóan nincs információ a tőzsdén egyébként szintén szereplő FHB-ról. A bank az azonnali beavatkozást talán megúszhatja (a nemzetközi számvitel szerint jobban áll, a magyar szabályok alapján viszont rezeghet a léc), de tőkéjének harmadát elveszítheti.
Nehézséget az okozhat, hogy itt nincs a tőkepótláshoz anyabank – bár nem is biztos, hogy szükség lesz rá, hiszen a problémák egy jelentős részét a takarékok feletti irányítás (részbeni) megszerzésével egész jól megoldhatja a pénzintézet.
